Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amint az már a közgyűlési meghívók is várható volt, meglehetősen különböző lehetett a részvényesek hangulata tegnap délelőtt és délután az Elmű sporttelepén, a két RWE-EnBW tulajdonú áramszolgáltató közgyűlésén. Az Elmű Rt. délelőtti közgyűlésén rekordösszegű, részvényenként 1900 forint osztalék felosztásáról hoztak határozatot, míg délután az Émász ugyanott tartott közgyűlésén a miskolci cég igencsak kevéske tavalyi profitjának eredménytartalékba helyezéséről született döntés.
Az Elmű tavaly 15,5 milliárd forintos adózás előtti és 11,9 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el.
Az átlagosnál magasabb adókulcs (az adó előtti nyereség 23,2 százaléka) a társaság könyvvizsgálója szerint annak tudható be, hogy az elszámolt értékvesztés tételei között akadt olyan, amely nem adóalap-csökkentő, s így az eredmény ugyan kevesebb lett tőle, az adó viszont nem. Az idei és a következő évekre vonatkozó tervekkel kapcsolatban a menedzsment gyakorlatilag a pozitív semmitmondást választotta. Emmerich Endresz elnök szerint az Elmű meglehetősen változó és bizonytalan gazdálkodási környezetben tevékenykedik, ezért nem lehet a várható nyereségét megbecsülni. Ugyanakkor célzott arra, hogy reméli, a társaság nyereségnövekedésének üteme az elmúlt évekhez hasonlatos lesz a jövőben is, s valószínűsítette, hogy az Elmű a következő években is tartja a megszokott - jócskán 90 százalék fölötti - osztalékkifizetési arányt.
Az Émász 2002-es 400 forintos osztaléka után most kifizetés nélkül maradtak a részvényesek. A miskolci cég mindössze 519 millió forintnyi adózott nyereséget termelt tavaly, árbevétele és az értékesített villamos energia mennyisége is visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. A visszaesésnek több oka is volt, egyrészt a DAM Steel leállásával kiesett egy nagyfogyasztó, másrészt a nagyfogyasztóknál tavaly év elején bekövetkezett piacnyitás is ez irányba hatott.
A cégjogilag ugyan - a tőzsdei árfolyam és az egy részvényre jutó vagyon közti szakadék miatt a kisrészvényesek bánatára - még különálló, de szervezetileg egyre inkább integrált két áramszolgáltató közös cége, a MASZ (Magyar Áramszolgáltató Kft., amelyben 50-50 százalékban tulajdonosok) viszont nyert a piacnyitáson, néhány nagyfogyasztó ugyanis hozzá pártolt át. A MASZ egyébként tavaly kezdte meg működését, s első évét - mint kiderült - 200 millió forintos mínusszal zárta, de idénre már az anyavállalatok vezetői pozitív eredményt várnak tőle. A két közgyűlés döntött az árampapírok dematerializációjáról is, s az alapszabályt ennek megfelelően módosították.
