Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben nem szerepel konkrét osztalékfizetési javaslat a Globus Rt. közgyűlési meghívójában. Szerepel benne viszont egy az alaptőke 5–10 százalékát kitevő alaptőke-emelés, a társaság alaptőkén felüli vagyona terhére. A részvényhígulástól eddig sem túl látványosan tartó konzervipari cég történetét figyelembe véve így nem elképzelhetetlen, hogy a társaság idén az osztalékfizetés helyett inkább bónuszrészvényosztással lepné meg tulajdonosait. Az előterjesztés alapján minimum 124 millió, maximum 248 millió forinttal emelkedne a társaság jegyzett tőkéje, ami részvényosztást feltételezve azt jelentené, hogy legalább minden húsz, legfeljebb minden tíz Globus-részvény birtoklása jogosítana egy-egy újabb Globusra.
A konzervipari cég tavaly kiemelkedő osztalékot fizetett, a papíronként 100 forint kifizetésének egy részét akkor azonban a Csabai Konzervgyár eszközeinek eladásából befolyó extraprofittal magyarázta a menedzsment (korabeli nyilatkozatok alapján 60 forint volt köszönhető a normál ügymenetnek, 40 forint pedig az extra nyereségnek.)
A Globus egyébként 1997-ben (októberben) osztott legutóbb minden részvényesének részvényt, akkor négy papír után jutott egy újabb. Akkor a Globus árfolyama az osztással párhuzamosan másfélszeresére emelkedett a Budapesti Értéktőzsdén, azonban nagyot is esett a fordulónap után. Persze ez összefüggésben lehetett azzal is, hogy a távol-keleti válság csúnyább napjai közel egybeestek a bónuszrészvényosztás fordulónapjával. Később is nyúlt ehhez az eszközköz a Globus igazgatósága, még ugyanazon év decemberében a társaság dolgozói és menedzsmentje kapott a felhalmozott vagyon terhére kibocsátott papírokból, zárt körben.
Ha nem fizetne osztalékot a társaság, ez azt jelezné, jelenleg van mire fordítania likvid erőforrásait. Elméletileg a bónuszrészvényosztás nem szabadna hogy befolyásolja a részvényesek vagyonát. Így a tankönyvek szerint a részvény árfolyamának pont olyan mértékben kellene csökkennie az osztás után, mint amilyen arányban növekszik a cég részvényeinek a száma. Negatív hatással lehet ugyanakkor az árfolyamra, ha a részvényesek a megkapott papírjaiktól szabadulni igyekeznének, középtávon persze jótékony hatású lehet a likviditás javulása.
