Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A halasztást választottuk, mert nem kell eladnunk a Molt valós értéke alatti áron - nyilatkozta László Csaba pénzügyminiszter az ÁPV. Rt. tegnap éjjel született és reggelre közzétett döntésével kapcsolatban a Reutersnak. A döntés csak az értékesítés időleges eltolását jelenti, a magyar állam várhatóan jövőre eladja a részvényeket, amikor a tőkepiaci feltételek várhatóan kedvezőbbek lesznek - jelentette ki László, aki elmondta azt is, hogy túljegyzés volt mind a hazai nyilvános, mind az intézményeknek szóló, zártkörű értékesítésen. Az intézmények által kínált ár azonban nem volt megfelelő. Információnk szerint egyébként ez 5800 forint volt, míg az ÁPV ragaszkodott a legalább 6 ezer forintos szinthez.
A másik nagy eladó, a Mol részéről Ferenc I. Szabolcs kommunikációs igazgató hasonlóan nyilatkozott, a társaság nem kívánta áron alul értékesíteni saját részvényeit.
A mintegy 4 százaléknyi részvénycsomagra nincs szükségük, a cég később dönt a papírok sorsáról.
A hír meglepte a piacot, hiszen az értékesítésnél nem határoztak meg minimumárat. Ugyanakkor igazán váratlanul mégsem érte a piaci szereplők többségét, hiszen ismertek voltak a kibocsátás bejelentése és az árazás közötti időszak pénzpiaci fejleményei. Ezek tőkepiaci szakértők szerint egyértelműen megnövelték a bizonytalanságot, így - hiába a vállalat jó eredményei és kilátásai - a részvénypiacot meghatározó igazán nagy befektetési alapok természetes reakciója csak az alacsony áron való vásárlás lehetett. Nem beszélve arról, hogy a lengyel PKN Orlentől nem elegáns, bár sajnos tőkepiaci körökben szokatlannak sem nevezhető módon napvilágot látott információk sem segítették a megfelelő döntés meghozatalát. Az esemény csupán a magyar tőkepiacnak - hat éve nem volt még csak hasonló nagyságrendű részvényértékesítés sem Magyarországon - lehet meglepő, hiszen Európában csak a héten ez volt a második hasonló nagyságrendű részvényértékesítés, amelynél az eladó az értékesítés elhalasztásáról döntött.
A hazai piac szempontjából persze más a helyzet. A PM részéről elhangzott, hogy a költségvetés helyzetét érdemben nem befolyásolja a döntés, amely mintegy 80-85 milliárd forint azonnali bevétellel járt volna. A pénzpiac, úgy tűnik, elfogadta ezt az érvelést, hiszen a pénzügyminiszteri nyilatkozatot követően a hazai fizetőeszköz erősödött és az állampapír-piaci hozamok is estek. Egyelőre megbecsülhetetlen, hogy az értékesítés időbeli eltolása mennyi pluszbevételt hozhat - ha jövőre valóban eladják a részvényeket -, de ha csak az egy hónappal korábbi Mol-árakból indulunk ki, már ez is 15 milliárd forintot jelenthet az államnak és ennek mintegy egyharmadát az olajtársaságnak.
A részvényárfolyamra gyakorolt hatás azonnali és pozitív volt, ami érthető is. Nagyon sok befektető adott ugyanis el korábban részvényt arra számítva, hogy az értékesítés során ezt olcsóbban visszavásárolhatja. Miután kiderült, hogy ez nem megy, azonnali vásárlásba kezdtek, innen a tegnapi emelkedés.
Az egész folyamat igazi vesztesei a hazai kisbefektetők lettek. Ők ugyanis, szemben az intézményekkel, még cikkünk írásának pillanatában sem rendelkeznek a jegyzésbe tett pénzükkel, így nekik várniuk kell a jegyzésből meg nem kapott részvényeik tőzsdén való megvásárlásával. Számukra egyértelműen csalódás lehet az egész folyamat, amit csak részlegesen enyhíthet az, ha hiába befizetett pénzeiket hamar visszakapják. Az ÁPV és a Mol közös közleménye szerint ezt még a héten, 12-éig megtörténik.
