Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tegnapi kereskedési napon rövid időn belül több mint 100 forintos árfolyamzuhanást okozott, amikor László Csaba Reutersnak adott nyilatkozatából kiderült, hogy a Pénzügyminisztérium alig több mint fél éven belül a második Mol-csomagot is piacra tervezi dobni.
Történt mindez annak ellenére, hogy az elmondottakban a viszonylag rövid határidőn kívül semmi új nem volt. Ráadásul a szándék komolyságát valamelyest megkérdőjelezi a lapunk tegnapelőtti számában megjelent Mol-tájékoztató egyértelmű kijelentése, miszerint mind a Mol, mind az ÁPV kötelezettséget vállalt arra, hogy a mostani tranzakció zárásától számított 180 napig nem ad el további részvényeket. Ez számításaink szerint - tekintve, hogy a jelenlegi értékesítés tervezett zárása december 15. - 2004. június 13-a. Az ÁPV részéről minden korábbinál gyorsabb lebonyolítási képességet feltételezne tehát, ha még a jövő év első félévének végéig túl akarna adni maradék Moljain.
A második csomag eladásának szándéka ugyanakkor már júliusban, a tranzakciót lebonyolító befektetési bank keresésére meghirdetett pályázat hirdetményének megjelenésekor nyilvánvaló volt (NAPI Gazdaság, 2003. július 7., 8.oldal ). Az ÁPV Rt. már akkor olyan feltételeket szabott meg, amiből kiderült, hogy a mostani maximum az alaptőke 13,64 százalékát - ezenfelül a Mol is értékesít 3,94 százalékot - kitevő eladás után (jelenleg az ÁPV birtokában a Mol alaptőkéjének 22,73 százaléka van), az állam tulajdonában maradt részvénycsomagot legkésőbb 2005 végéig értékesíteni kívánja. Ráadásul az is egyértelműen kiderült - minden, a sajtóban azt megelőzően és azóta megjelent, rendre cáfolt feltételezés ellenére -, hogy a részvényeket pénzügyi befektetőknek szánja, a tőkepiacon kívánja értékesíteni (ezt néha helytelen megfogalmazással tőzsdén keresztüli értékesítésnek is aposztrofálják).
A tegnapi nyilatkozathoz hozzátartozik az is, hogy a László Csaba által mondottak a tudósítás szerint csupán egy újabb cáfolatát jelentették az állami Mol-csomag PKN Orlenhez (sőt bármilyen stratégiai befektetőhöz) való kerüléséről szóló pletykáknak. A folyamatban levő hazai és külföldi tranzakció szempontjából talán kissé szerencsétlen időzítésűnek tűnhet a kínálat közeli növekedését éppen most bejelenteni, hiszen - mint azt a tőzsdei áralakulás is mutatja -, az árat ez általában nem befolyásolja pozitívan.
Másfelől a nyilatkozat értékelésekor figyelembe kell venni azt is, hogy a befektetőkkel szemben talán az a legtisztességesebb üzleti magatartás, ha még a jegyzési kötelezettségvállalásuk előtt egyértelműen közlik velük, hogy a többi részvényt is el kívánják adni. Ez a bejelentés akár az utóbbi évek nem egy kormányzati lépése (és az ezeket követő összesen 240 milliárdos gázárveszteség) által megtépázott befektetői bizalmat is javíthatja.
