Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Molnak 15 milliárd forintot hozhat az idén a nagyfogyasztókra vonatkozó 16,4 százalékos gázáremelés - jelentette ki tegnap Mosonyi György Mol-vezérigazgató. A tegnapelőtt bejelentett intézkedést a Mol pozitívan értékeli, és egyértelmű jelzésnek tartja, hogy a gázártörvény nyári elfogadása óta esedékes és a piac által öt éve várt - az importárkövető gázárszabályozást megvalósító - rendeletek hamarosan megjelennek. A NAPI Gazdaság információi szerint ez konkrétan kevesebb mint két hetet jelenthet, a rendeletek ugyanis október 15-ig meg fognak jelenni.
A megjelenés időpontjára vonatkozó információt a Mol vezérigazgatója ugyan nem volt hajlandó megerősíteni, viszont elmondta, hogy a szabályozás várhatóan három különálló rendeletben lát napvilágot. Ezeknek csak egyike lesz magát a gázárat meghatározó rendelet, külön szabályozzák ugyanis a szállítási és tárolási díjakat is. A Mol gázüzletágának jövőbeni nyereségességét a három rendelet együttese határozza majd meg, a legkritikusabb most mégis az, amelyik magáért a gázért fizetendő árat rögzíti.
A gázárat szabályozó rendelet egy meglehetősen bonyolult mechanizmus segítségével biztosítja, hogy a Mol gázüzletága hosszabb távon ne lehessen veszteséges. A külföldi piacokon bekövetkező árváltozásokat várhatóan félévente fogják követni, az októberi nagyfogyasztói és a januári 5,3 százalékos lakossági áremeléssel együtt a mostani és a jövő évre becsült importárak mellett 2004-ben várhatóan nem lesz szükség további emelésre - finomított valamelyest a Mol-vezér Gál J. Zoltán kormányszóvivő tegnapelőtti ígéretén.
Ehhez hozzátartozik, hogy a jelenlegi becslések 25 dolláros éves átlagos olajárat feltételeznek jövőre, míg később csökkenéssel számolnak (22, illetve 20 dollárral 2005-re és 2006-ra). A félévenkénti igazítás azt is jelenti, hogy bármely irányba mozdul majd el az ár, a többletnyereséget céltartalékként, az esetleges veszteséget pedig a jövőbeni árban megtérülő követelésként tartja majd nyilván a cég.
A nyereségesség szempontjából nagyon fontos lesz majd a szállítási és tárolási árakat meghatározó rendelet is. Itt az a kérdés, hogy milyen értéken ismeri el a MEH a Molnak ehhez a tevékenységhez használt eszközeit, ugyanis az árak várhatóan ehhez viszonyítva fognak 8-8,5, illetve 10 százalékos megtérülést biztosítani. Ezek a mutatók döntőek lesznek abból a szempontból, hogy értékesítik-e, és ha igen, milyen áron a gázüzletágat, amiről Mosonyi szerint folyamatosan folynak a tárgyalások a potenciális érdeklődőkkel. Könnyen lehet - sőt megfigyelők szerint nagyon valószínű -, hogy egy esetleges értékesítés nem is fogja felölelni mindhárom tevékenységet.
A pontos részleteiben a piac számára várhatóan még hetekig nem ismert rendeletek megjelenésének jelentősége mellett szinte eltörpül az a tény, hogy a Mol idei éves eredménye várhatóan 15 milliárd forinttal lesz jobb, mint amit az elemzők korábban számoltak. A nagyfogyasztókat sújtó és némileg talán az alacsonyabb lakossági árat is finanszírozó 16,4 százalékos áremelés - ha az érintett és a még meg nem jelent rendeletben várhatóan pontosan meghatározott nagyfogyasztói kör valóban a hazai gázfogyasztás 68 százalékát jelenti, ahogy azt a Mol várja - ugyanis ennyivel csökkenti a Mol gázüzletágon elszenvedett idei veszteségét. Ezzel a társaság gyakorlatilag visszakapta a kormánytól azt a 16-18 milliárdra taksált összeget, amit a megemelt bányajáradékkal elvettek tőle. Mosonyi egyébként annyiban pontosította a Mol-menedzsment korábban nyilvánosságra hozott 15-20 milliárdos idei gázüzletági veszteségbecslését, hogy az némileg a felső határt is meghaladná a mostani 15 milliárd nélkül. Ennek az összegnek jó része pedig akár már a legközelebbi gyorsjelentés számait is szépítheti a télire betárolt (a tavalyinál 400 millió köbméterrel nagyobb) gázmennyiség áremelés miatti fel-, illetve le nem értékelése miatt.
