Nem bizonyult tartósnak a forint erősödése a devizapiacon. A hazai fizetőeszköz árfolyama mindössze egy napig tudott ismét 10 százalék fölé kerülni, kedd délután viszont már csak 9,88 százalékon állt az intervenciós sáv közepéhez képest. Az euró ennek megfelelően több mint fél forinttal, 254,40-254,50 forintig drágult, de a nap nagy részében csak jóval 255 forint felett lehetett vásárolni belőle. Elemzők szerint a gyengülés lehetne akár jóval nagyobb is, hiszen a lengyel zloty látványos mélyrepülése eddig itthon alig éreztette hatását. A dollár a nemzetközi trendnek megfelelően csaknem 5 forinttal gyengült egy nap alatt, és egészen 217,70-217,80 forintig esett a jegyzése.
Jelentősen megugrottak a hozamok a másodlagos állampapírpiacon. A hozamgörbe rövid oldalán több mint tíz bázisponttal, a hosszú oldalon ennél kisebb mértékben nőttek a referenciahozamok. A legnagyobb, 14 bázispontos elmozdulás a 3 hónapos lejáratnál fordult elő. A 9,20 százalékos másodpiaci hozam azonban még mindig alacsonyabb volt, mint a 3 hónapos futamidejű diszkontkincstárjegyek aukcióján kialakult 9,28 százalékos átlaghozam. A túljegyzés a szokásosnál mérsékeltebb volt, a 61,5 milliárd forintnyi beérkezett vételi ajánlatból az Államadósság-Kezelő Központ 30 milliárdnyit fogadott el. A hozamok 9,00 és 9,37 százalék között szóródtak. Mindezek fényében egyesek szerint kétséges, hogy milyen sikerrel zárul majd a holnapi államkötvény-kibocsátás. Az ÁKK az 5 és 10 éves értékpapírokból összesen 70 milliárd forint értékben ajánl majd fel.
Amint az már a napokban várható volt, csendesen futott ki a szeptemberi banki tartalékolási periódus, az overnight kamatszint 8,50 százalékon maradt. A bankok a múlt heti értékhez képest közel háromszor nagyobb összeget, 191,5 milliárd forintot helyeztek el a kéthetes jegybanki betétben, ez egyben 48 milliárd forinttal magasabb az onnan e héten felszabaduló összegnél.
