A tavaszi közgyűlésen elfogadott részvényesi indítvány alapján most első alkalommal hozta nyilvánosságra féléves számait a Budapesti Értéktőzsde Rt. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a 156 milliós éves veszteséget tartalmazó tervekkel ellentétben az idén is nyereséggel zárja majd az évet a tavaly április óta társasági formában működő intézmény. Az első félévben 89 millió forint nyereséget ért el a tőzsde, ami meghaladja a tavalyi 12 havi 59 millió forintos eredményt is. A vártnál lényegesen kedvezőbb számok elsősorban a magasabb forgalmidíj-bevételnek köszönhetőek. Míg tavaly a napi átlagos részvénypiaci forgalom 6,1 milliárd forint volt, addig idén ez első félévben ez egymilliárd forinttal több lett. A határidős piac forgalma még ennél is nagyobb mértékben, mintegy 80 százalékkal bővült.
Néhány nem várt bevétel is gyarapította a kasszát. Ezek között szerepel a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság 15 milliós külső támogatása is (a PM-től, a Bankszövetségtől és a két tőzsdétől), míg a Corporate Governance irányelveinek kidolgozásához a brit nagykövetség nyújtott támogatást.
Ezeknek köszönhetően a tőzsdei tevékenység szaldója ugyan még mindig mínuszos, de a veszteség (56 millió forint) jóval kevesebb, mint tavaly.
Emellett a tervezettnél 16 millió forinttal magasabb lett a Kelertől kapott 75 millió forint osztalék és nőtt a kamatbevétel is. A BÉT pénzeszköz- és értékpapír-állománya mintegy 2 milliárd forint, fél év alatt csaknem 500 millió forinttal gyarapodott.
Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója hangsúlyozta a féléves eredményt bemutató tegnapi sajtótájékoztatón: a vártnál jobb eredményben szerepe van annak, hogy a tervezett költségek nagyobbik része a második félévben jelentkezik. A bevételek jó része - éves díjak, szekció-minimumdíjak - az év elején folynak be. Az értékcsökkenési leírás az első hat hónapban mintegy 334 millió forintot tett ki. Ehhez egyéb tételek mellett az MMTS I. kereskedési rendszer teljes leírása miatt hozzájön még az év végén további 120 millió forint. A kedvező számok ellenére Horváth kiemelte, nem biztos, hogy az év hátralévő időszakában az első félévihez hasonlóan magas lesz a forgalom. Amennyiben viszont minden kedvezően alakul, úgy akár veszteség nélkül is zárhatja az idei évet a BÉT. A jó hír mellé egy rossz: a cégbíróság a PSZÁF kérelme alapján törvényességi felügyeleti eljárást folytat a BÉT-tel szemben az alapító okirattal kapcsolatban. A felügyelet szerint ugyanis az alapító okirat nincs összhangban a tőkepiaci törvény (Tpt.) rendelkezéseivel.
Az előbbi ugyanis a 2002. december 31. napjáig hatályban lévő jogszabályi rendelkezésekkel összhangban 10 százalékban korlátozza az egy tulajdonos által megszerezhető tulajdoni hányad mértékét. Eközben a Tpt. január 1-től hatályba lépett módosításának eredményeként a tulajdoni korlát már 33 százalék és emellett érvényesen csak az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértéke korlátozható. Ez maradt 10 százalék.
A tőzsde áprilisi közgyűlésén a 10 százalékos tulajdoni korlát eltörlése szerepelt az igazgatóság alapszabály-változtató javaslatai között, ám atok egy részét - köztük az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó részvényesek szavazatainak együttes számbavételét - a részvényesek hosszú vita után elvetették. A közgyűlés ezzel a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötte. A 10 százalékos tulajdonosi korlát törvény által is indokolt megszüntetésével mindenki egyetértett ugyan, ám az ominózus kitétel végül benne maradt az alapszabályban. Ezt alighanem egy újabb közgyűlésnek kell orvosolnia.
