Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai befektetésialap-piac a keletkezés állapotában van az Európai Unió tagországaihoz képest – írja a Bamosz (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) tanulmányának tervezete. Az itteni dinamikus növekedés ellenére „vagyoni szakadék” mutatkozik a 15 EU-ország és Magyarország között: míg az EU-ban egy lakosra 2002 végén 8513 eurónyi alapokban kezelt vagyon jutott, addig ez a szám nálunk mindössze 349 euró (1997-ben a két adat 4716, illetve 64 euró volt). Ennek oka egyébként nemcsak a jövedelmi különbségekben, hanem a megtakarítási szokásokban is keresendő.
A tanulmány szerint a hazai piac sorsa a befektetési alapkezelők, illetve a hozzájuk többnyire szorosan kapcsolódó pénzügyi csoportok (túlnyomórészt bankok) kezében van. A jelenlegi szereplők előtt, akiknek az egyik legfontosabb előnye az értékesítési csatornák birtoklásában (a fiókhálózatban) rejlik, két út áll: vagy a versenyhelyzettel szembesülve új befektetési alapokat hoznak létre és javítják működési hatékonyságukat, vagy megnyitják értékesítési csatornáikat a külföldi alapok előtt és azok jegyeit forgalmazzák. Valószínűsíthető a kettő kombinációja is: a külföldi alapok beengedése mellett fejlesztik saját termékeiket is.
Ami a szóban forgó termékeket illeti, az EU-csatlakozást követően a hazai alapkezelők tevékenysége helyi tapasztalataik miatt fokozatosan a belföldi részvényekre és a forintalapú fix kamatozású befektetésekre fog korlátozódni. Az eurózónához való csatlakozás után pedig leginkább a kisebb piaci rések kihasználásában jeleskedhetnek, mint a hazai alacsony kapitalizációjú részvények területe vagy az ingatlanbefektetési alapok.
A tanulmány szerint összességében ha nem is rögtön, de hosszabb távon alapvetően meg fogja változtatni a hazai alapkezelők életét az EU-csatlakozás. Ezek azonban – bár várhatóan visszafogott teljesítmény mellett – helyi tapasztalataik és értékesítési hálózatuk révén túl fogják élni a változást.
