Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sikerrel lezárult az Általános Értékforgalmi Bank Rt. és a Kafijat Kereskedelmi és Consulting Kft. Zalakerámia-részvényekre tett vételi ajánlata - jelentette be az ÁÉB. A részvényesek a július 2-i határidőig 1 695 189 részvényt, a jegyzett tőke 31,66 százalékát ajánlották fel. Az ajánlattevők közötti megállapodás szerint a részvények kilenc tizede (28,49 százalék) az ÁÉB-hez került, egytizede (3,17 százalék) pedig a Rahimkulov család által ellenőrzött Kafijathoz. A Gazdasági Versenyhivatal július 28-án hozta meg jóváhagyó határozatát, ezt követően pedig a forgalmazó CIB Bank átutalta a részvényenként 1600 forintos ajánlati árat a felajánlóknak.
A tranzakció lezárultával az ÁÉB 56,28 százalékos, a Kafijat 3,22 százalékos részesedéssel rendelkezik a Zalakerámiában. A bejelentés után elvileg két napjuk van a nagytulajdonosoknak (az ÁÉB és a Kafijat ezt már megtette), hogy az ajánlat során esetlegesen eladott részvényeik figyelembe vételével új befolyásukat bejelentsék. Ez különösen az IGPI esetében érdekes, a korábban 26,23 százalékkal rendelkező tulajdonos részvényesi jogainak gyakorlását ugyanis korábban a PSZÁF megtiltotta addig, amíg az nem értékesíti a Zalakerámia-pakettjét. Lehetséges azonban, hogy a PSZÁF a korábbi példákhoz hasonlóan kisebb részesedéscsökkentéssel is megelégszik.
Ha nem így lenne, akkor a legutóbbi, július eleji Zalakerámia-közgyűlést követően - ahol a felügyelet megfigyelője is jelen volt - nyilván nem nézte volna jó szemmel, hogy az IGPI felfüggesztett tulajdonosi jogai ellenére szavaz, s utólag megtámadta volna a közgyűlés érvényességét (mint tette ezt a Pannonplast esetében).
A Zalakerámia részvénye eközben 25 százalékkal az ajánlati ár fölött forog a tőzsdén. Az emelkedést a spekulánsok kezdetben a kiszorítási elmélettel magyarázták. Eszerint az ajánlat során 90 százalék fölé emelkedett volna a négy nagytulajdonos részesedése, ami - amennyiben ezek kapcsolt tulajdonosok lennének - 2562 forintos részvényenkénti saját tőke értéknek megfelelő áron az ajánlattevők vételi kötelezettségét eredményezné. Kiszorításra viszont ezen az alapon nincs mód, legfeljebb egy újabb ajánlat esetén, aminek viszont jelenleg nincs realitása. A 2000 forint feletti árfolyamot meggyőzőbben indokolja, hogy a Zalakerámia újdonsült meghatározó tulajdonosai esetleg tovább szeretnék növelni részesedésüket. Erről a feltételezésről is igaz azonban, hogy legalább annyi érv szól ellene, mint mellette. Ami az árfolyam emelkedésével kapcsolatban bizonyos, hogy az előbbi két teória hallatán számos spekuláns kezdett Zalakerámia-vásárlásba, ami önmagában is okozhatott ugrást az árfolyamban.
