Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Másfél hónappal azután, hogy a kormány döntött a Mol Rt. további privatizációjáról és jelezte, hogy támogatja a társaság gázüzletággal kapcsolatos stratégiáját, az olajtársaság igazgatósága rendkívüli közgyűlést hívott össze. Szeptember 1-jén a részvényesek meghozhatják a gázüzletág esetleges eladását előkészítő döntéseket. A tervek szerint módosulnak az alapszabályban a földgázipari tevékenységgel kapcsolatban a közgyűlés számára fenntartott hatáskörök, valamint a „B” sorozatú részvényhez (az aranyrészvényhez) fűződő jogok. A napirenden szerepel emellett az előzetes hozzájárulás megadása a Mol földgázipari tevékenység végzése céljából létrehozott, százszázalékos tulajdonú leányvállalatai alapító okiratának módosításához.
A gázüzletágat az év végéig tervezi három részre bontani a Mol (szállítás, tárolás és kereskedelem). László Csaba pénzügyminiszter június közepén egyetlen kikötést fogalmazott meg az üzletág eladásával kapcsolatban: a szállítással foglalkozó részben - amely tartalmazza az úgynevezett rendszerirányítót - a társaságnak meg kell őriznie legalább 25 százalékos tulajdonrészt. Egyelőre még nem tisztázott konstrukcióban az állam is többletjogokat szeretne megtartani a szállítással foglalkozó vállalatban, annak eladása után is.
A közgyűlés dönt a Slovnaft-részvényekért cserébe a Slovintegra és Slovbena társaságok által lejegyzett, 9 817 578 darab, 1001 forint névértékű, C sorozatú részvény beolvasztásáról a tőzsdén is forgó A sorozatba. A C sorozatot korábban azért hozták létre, hogy ne csorbuljanak az államnak az A sorozat 25 százalékos birtoklásához fűződő jogai. Az alapszabály rendelkezése szerint ugyanis ekkora részesedéshez 3-3 igazgatósági és felügyelőbizottsági tag delegálása jár, míg 25 százalék alatti részesedés esetén az állam csak 1-1 tagot jelölhet.
Mivel az idei Mol-részvényértékesítés révén az állam részesedése amúgy is 25 százalék alá csökken az A sorozatban, már nincs értelme a két külön sorozatot fenntartani. A csaknem 10 millió részvény piacra kerülésétől ugyanakkor nem kell tartani, hiszen a szlovák cégek kétéves eladási moratóriumot vállaltak. Az előterjesztés szerint dematerializálják az A és B sorozatú részvényeket - a C sorozatot eleve így bocsátották ki -, valamint meghosszabbítják az igazgatósági tagok mandátumát.
Az igazgatóság felhatalmazást kér átváltoztatható kötvények kibocsátására egy hosszú távú ösztönzési rendszer céljából. Ezzel egyidejűleg módosítják az igazgatósági tagok díjazásáról szóló legutóbbi határozatot is. Az átváltható kötvényes bónuszrendszer leginkább külföldön elterjedt gyakorlat, de a magyar piacon is volt rá példa, a Matávnál. Igaz, az ott meghatározott 937 forintos árfolyam miatt a példa sikeresnek nem nevezhető.
A Molnál tervezett ösztönzési rendszerről egyelőre keveset tudni, a részvényesek szempontjából azonban kifejezetten kedvező, ha az igazgatóság a társaság tőzsdei megítélésétől szeretné függővé tenni saját maga és a menedzsment jutalmazását.
