Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Új elemmel gazdagodott a Mol-OMV párharc az INA negyedének megszerzéséért. Az osztrák cég - több forrásból származó információink szerint - a végső határidő lejárta után immár hajlandó lenne a Mol által kínált 505 millió dollárnál többet fizetni. A horvát Jutarnji List című lap értesülése szerint az OMV a horvát döntéshozóknak írt levelében a magasabb ár kilátásba helyezése mellett három pontban összegezte, miért jobb stratégiai partner, mint a Mol - áll az MTI tudósításában.
Az érvelés szerint az INA-nak piacra van szüksége, hogy ki tudja használni két finomítóját. Az OMV jelentős kúthálózattal rendelkezik a horvát finomítók hatókörében, így Észak-Olaszországban, Szlovéniában, Bosznia-Hercegovinában, Ausztriában, Szerbiában és Magyarországon, amelyek ellátására nem elég a schwechati finomító. A Molnak ezzel szemben finomítói többlete van, miközben kisebb a kúthálózata - hangzik az argumentáció -, vagyis az INA-nak érdekellentétei keletkezhetnek a magyar társasággal. Talán a legérdekesebb a harmadik pont, mely szerint az OMV jobb nemzetközi üzletekhez segítheti a horvát társaságot, továbbá pénzügyileg erősebb, két fő tulajdonosa, az osztrák állam és az abu-dzabi tőke révén.
A Molt viszont eladta a magyar állam, így üzleti politikája a jövőben az orosz olajtól és a magyar magánbefektetőktől függ. Horvátországnak döntenie kell, hogy ilyen tulajdonost szeretne-e látni az INA-ban - szól az állítólagos OMV-levél.
Az OMV az MTI bécsi irodájának kérdésére nem kívánta kommentálni a határidő utáni ajánlatról szóló híreket. Megfigyelők ugyanakkor emlékeznek még a Slovnaft-privatizáció 2000. márciusi eseményeire, amikor hasonló - akkor hiábavaló - próbálkozásról számolt be az osztrák APA hírügynökség. Az akkori tudósítások szerint a már befutóként emlegetett Mollal keresett volna hirtelen stratégiai szövetséget a vesztes pozícióját felismerő OMV.
A horvát döntés szempontjából talán fontosabb, hogy az ellenzék hevesen támadja az állami olajcég eladását. Két ellenzéki párt, Mate Granic volt külügyminiszter Demokrata Központja és Drazen Budisa szociálliberális pártja azonnali parlamenti vitát sürget, és az INA-privatizáció leállítását követeli. Kissé meglepő érveik szerint a kínált 505 millió dollárért a magyar társaság valójában az INA 50 százalékát tudná ellenőrizni, és a horvát állam a továbbiakban elvesztené az önálló döntéshozatal lehetőségét.
Ferenc I. Szabolcs, a Mol kommunikációs igazgatója lapunk kérdésére azt mondta, nem kívánja a versenytárs lépéseivel kapcsolatos sajtóhíreket kommentálni. Hozzáfűzte, várják a horvát kormány döntését az általuk beadott - tisztességes árat tartalmazó - ajánlatról. A Mol furcsállja, hogy ismét olyan érvek kerülnek elő, melyek azt sejtetik, mintha a Mol orosz érdekek szerint cselekedne. Megismételte, hogy a Molban sem a Jukosz, sem más orosz olajcég nem rendelkezik befolyásoló részesedéssel.
