Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pillér-ingatlanalapokat kezelő, az ÁPV Rt. kizárólagos tulajdonában levő Prudent Invest Alapkezelő közzétette a lejárt Pillér II. végleges kifizetésének idejét és összegét. Eszerint július 15-től a K&H Bank egyes fiókjaiban - illetve a letétben őrzött papíroknál a letéti helyeken - minden 1000 forintos befektetési jegy után 1115,8416 forint tőke és hozam jár. Vagyis, az utolsó év - pontosabban gyakorlatilag másfél év - hozama mintegy 11,58 százalék, ami elmarad a legtöbb eddigi hozamfizetéstől, de másfél évre számítva is eléri a banki kamatok szintjét.
Ezzel lezárul az eddigi egyik leghosszabb futamidejű zárt végű befektetési alap története. A Pillér II.-t 1994 tavaszán hozták rétre - a Pillér I. 1993-as alapításához hasonlóan - azzal a céllal, hogy rajta keresztül állami tulajdonban levő ingatlanokat adjanak kárpótlási jegyért cserébe. A Pillér I. hibájából okulva, amelybe eredetileg eléggé rossz állapotú ingatlanokat apportált az alapító, ráadásul a felújításhoz szükséges készpénz nélkül, a Pillér II.-t már csupa készpénzzel hozták létre.
Ez sokat lendített az első egy-két év teljesítményén, az akkori, évi 30 százalékot is meghaladó állampapír-piaci hozamok ugyanis kezdetben jóval több bevételt hoztak, mint az ingatlanok bérleti díja.
A hozamok egy részét az alap nem rögtön fizette ki, így tartalékai is maradtak, és futamideje alatt viszonylag egyenletes, évi 12-16 százalékos hozamot tudott fizetni.
Ez az első években még nem volt túl attraktív, alatta maradt az aktuális kamatszintnek.
Később azután az ingatlanok bevételei is növekedtek, az állampapírhozamok és betéti kamatok is csökkentek, így az utóbbi három-négy évben az alap már a piacon is versenyképesnek tekinthető hozamokat fizetett. (Az az optimista forgatókönyv viszont nem jött be, hogy eközben az ingatlanok értéke még az inflációval is lépést tartott volna.)
Kérdés persze, mihez képest fizetett jól. Az eredeti kárpótoltak, akik annak idején azt hallották, hogy kárpótlási jegyeiket kamattal növelt értéken számítják be, nyilván hajlamosak az 1000 forintos névértékhez képest számolni. Ha piaci áron vásárolt jegyekben gondolkodunk, vagy abból indulunk ki, hogy a Pillér-jegyzés alternatívája a jegyek eladása lett volna (akár az eredeti kárpótoltaknál is), akkor viszont körülbelül 380 forintra jön ki egy jegy bekerülési ára. (Kettő, akkor mintegy 570 forintot érő kárpótlási jegyért három befektetési jegyet adtak annak idején.)
Amint táblázatunk is mutatja, ha a befektetési jegyek névértékén számolunk, a befektetés hozama (belső megtérülési rátája) alig 13 százalékos volt, ami az 1994-es kamatviszonyokhoz képest nem túl jó. Tőzsdei árakon számolva viszont, a 37 százalékos hozam még az akkori viszonyok közepette is kedvező volt. Ha pedig valaki időközben a tőzsdei árak kilengéseit is ügyesen kihasználta, és jókor vásárolt, még jobban járhatott. Például az egy évvel ezelőtti, 900-950 forintos tőzsdei ár is 17-24 százalékos hozamot jelentett a vevőknek.
