Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lesz mit vásárolni Magyarországon a pénzügyi és a szakmai befektetőknek is. László Csaba pénzügyminiszter tegnap hivatalosan is bejelentette, hogy a kormány döntött a Mol 22,7 százalékos állami kézben levő részvénycsomagjának tőzsdei értékesítéséről. Ugyanakkor zöld utat kapott a gázüzletág eladása is.
A Mol tőzsdei kereskedésének egész napos felfüggesztése előzte meg László Csaba pénzügyminiszter tegnap délutáni bejelentését a Mol 22,7 százalékos, állami kézben levő részvénycsomagjának eladásáról. A privatizáció a tőzsde régi szép napjait idéző módon történik majd, külföldi befektetőknek történő zártkörű és hazai nyilvános értékesítés keretében még az idén sor kerülhet 10-13 százaléknyi részvénycsomag eladására. A tranzakció csak az első lépés, hiszen a végső cél a teljes, közel 22,7 százalékos csomag maradékának eladása is, közelebbről egyelőre meg nem határozott időpontban. A részvények jó áron történő értékesítéséhez ugyanakkor szükséges a gázüzletág helyzetének rendbetétele, amihez a gáztörvény hétfői elfogadása után a hátralevő miniszteri rendeletek elfogadására van szükség. László Csaba ugyanakkor elmondta: a kormány döntést hozott arról is, hogy támogatja a Mol gázüzletágának eladási szándékát. A nagy horderejű döntés azt jelenti, hogy a Mol menedzsmentje majdnem teljesen szabad kezet kapott a gázüzletág eladásához. A pénzügyminiszter egyetlen kikötést fogalmazott meg ezzel kapcsolatban: a három részre bontott gázüzletágból (szállítás, kereskedelem és tárolás) a szállítással foglalkozó részben - amely tartalmazza az úgynevezett rendszerirányítót - a Molnak meg kell őriznie legalább 25 százalékos tulajdonrészt. Emellett László Csaba arról is beszélt, hogy egyelőre még pontosan nem tisztázott konstrukcióban - vélhetően valamilyen magában a Molban is birtokolt aranyrészvényhez hasonlóan - az állam is többletjogokat tart meg a szállítással foglalkozó vállalatban annak eladása után is (még nem tisztázott, hogy milyen formában, hiszen egyelőre az Európai Unióban sem eldöntött kérdés, hogy pontosan milyen módon lehet aranyrészvényekkel állami többletjogokat biztosítani).
A részvények eladása és annak módja egyértelműen kifejezi a kormányzati elkötelezettséget a tőzsde iránt. Még nagyobb jelentőséggel bír talán, hogy megtörténik a Mol Rt., az ország legnagyobb gazdasági társaságának teljes magánosítása is (lényegileg már az idén, hiszen 10-13 százalék eladása már után már lehet, hogy nem az állam lesz a legnagyobb tulajdonos a Molban). Ugyanakkor a Mol részvényesei számára igen nagy - egyelőre minden következményével együtt talán nem is felmérhető - változás lehet majd, hogy a társaság integrált olajvállalatból belátható időn belül akár tisztán olajipari tevékenységet végző vállalattá is válhat.
Ez a tőzsdei befektetők szempontjából meglehetősen fontos szempont, hiszen az elemzők értékelése különböző egy vegyesen gázban és olajban is érdekelt cég, mint egy tisztán olajcég esetében. A Mol-részvényesek tehát a következő időszakban vélhetően nem unatkoznak majd. Mostantól őszig a gázárak alakulását számszerűen is szabályozó miniszteri rendeletek miatt aggódhatnak, majd a várható nemzetközi road-show és hazai nyilvános eladás izgalmai következnek. Eközben valamikor a közeljövőben - erről közelebbit talán Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató mai sajtóbeszélgetéséből lehet majd megtudni - újraindulhatnak a gázüzlet eladásáról szóló tárgyalások (korábban a Ruhrgas és a Gaz de France fejezte ki konkrét szándékát a gázüzlet egy részének megvásárlása iránt).
Az év végére várható nyilvános értékesítés várható árfolyamáról László Csaba nem kívánt nyilatkozni. Annyi bizonyos, hogy a keddi tőzsdei árfolyam mellett is 58-75 milliárd forint körüli bevételre számíthat a részvények eladásából a bevételi tervének teljesítésével egyelőre nem túl fényesen álló ÁPV Rt. Ráadásul minden ezerforintos részvényár-emelkedés 11-14 milliárd forinttal növelné ezt az összeget, már az első privatizációs tranzakció során. Részvényár-emelkedés pedig könnyen bekövetkezhet, ha a befektetőknek nem okoznak majd csalódást a gázárhelyzet rendezését ígérő rendeletek. Ehhez jöhet még hozzá, ha kézzelfogható közelségbe kerül a gázüzlet valamekkora részének - korábbi elképzelések szerint esetleg megmaradna a tárolás vagy akár a szállítás is - értékesítése is (a kitermelés László Csaba nyilatkozata szerint egyértelműen nem része a mostantól eladható gázüzletágnak). Ennek nagyságrendje egyelőre csak találgatható, de megfelelő jövedelmezőséget biztosító árszabályozás mellett akár sok száz millió dollárt meghaladó összegről is szó lehet. Ennyi tőke a régióbeli terjeszkedésre törekvő Mol számára a versenytársakkal szemben jelentős előnyt biztosíthat, még vonzóbbá téve a részvényvásárlást a befektetők számára.
