Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A forint gyengülése természetesen nem hagyta érintetlenül a nemzetközi alapok befektetési jegyeinek árfolyamát sem. A forintban jegyzett, de devizában befektető konstrukciók többségének bő egy hét alatt logikus módon 3-8 százalékkal ugrott meg az árfolyama a múlt hét szerdáig (lásd táblázatunkat a 8. oldalon). A napi adatok erőteljes ingadozása miatt ezek a számok persze inkább csak irányadó érdekességnek tekinthetők, arra nem alkalmasak, hogy kijelenthessük, valamely befektetési jegy ennyivel többet is ér.
Ha a forintárfolyam megnyugszik és csillapodnak napon belüli kilengései, az adatok is megbízhatóbbak lesznek.
(Másrészt a szerdai nettó eszközértéket nem mindegyik alap számolja a szerdai piaci árfolyamokból, van, amelyik a keddit használja.)
A forintmizéria nyomán meglóduló állampapírhozamok persze egy jelentősebb területen, a piac közel 90 százalékát uraló kötvényalapoknál és pénzpiaci alapoknál is okoznak változásokat. Ha a hozamok nőnek, az állampapír-árfolyamok csökkennek és velük süllyednek az alapok befektetési jegyeinek árfolyamai is. Ez valószínűleg még szintén csak kis részben épült bele a befektetési jegyek árába és azok hozamába (lásd táblázatunkat a 14. oldalon), hiszen az állampapírpiac leginkább csütörtökön bolydult meg. Másrészt a hozamemelkedés nem nevezhető kiugrónak, a hosszabb papírok hozama az emelkedés után is alig magasabb a március eleji szintnél.
Főleg e két okkal magyarázható, hogy az ilyen alacsony kockázatú alapok egy része változatlanul viszonylag magas, 7-8 százalékos hozamot ért el a június 4-ig tartó három hónapban, más részük éves hozama viszont mérsékelt, 3-5 százalékos volt.
