Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén 31,7 milliárd forintról 34,6 milliárdra, 1999 áprilisa óta nem látott szintre nőtt a hazai porondon befektető, nyílt végű, nyilvános részvényalapok tőkéje. Ez pedig több, csökkenéssel vagy stagnálással jellemezhető év után előrehaladásnak tűnik.
Ám ha utánaszámolunk, megállapítható, hogy a 3 milliárd forint körüli idei növekedés kétharmada az árfolyamváltozásoknak köszönhető. Ha a befektetési jegyek árfolyamának (egy jegyre jutó nettó eszközértékének) változását kihagyjuk a számításból, csak alig több mint egymilliárd forintnyi valódi, friss tőke áramlott az alapokba. Ez is úgy, hogy januárban 770 millió forint jött be, februárban feleannyi távozott, majd a többi hónap szerényebb növekedést mutatott. Május első három hetében már alig volt bővülés.
Az összesített növekedéssel szemben azonban a legtöbb részvényalap tőkéje valójában csökkent - kivéve egyetlenegyet, a legnagyobbat, az OTP Qualityt. Ennél az egynél ugyanis a friss tőke beáramlása 2,1 milliárd forint volt, vagyona pedig összességében (vagyis az árfolyamoknak is köszönhetően) 15-ről 18 milliárd forintra emelkedett. Az is valószínűsíthető, hogy ez jelentős részben intézményi pénzeknek köszönhető, nem elsősorban a kisbefektetőknek - erre utal az alap tőkéjének 2002. márciusi, több mint 10 milliárd forintos megugrása éppúgy, mint az azóta gyakran tapasztalható több száz milliós tételek.
Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a többi típus, főként az alacsony kockázatú kötvény- és pénzpiaci alapok népszerűsége még inkább növekszik, és a hazai részvényalapok aránya az idei növekedés ellenére is csökken a piacon belül, akkor azt mondhatjuk, hogy a részvényspekulációs kedv érezhető növekedéséből a részvényalapok egyelőre nem sokat profitáltak.
Ha már spekulációról beszélünk, érdemes megemlékezni a többi kockázatosabb formáról is. A külföldi részvényalapok - amelyek egy időben nagyságban hazai társaikat is lekörözték - az utóbbi időben kifejezetten lemaradtak, tőkéjük az idén 7 százalékkal, vagyis 2,1 milliárddal, 27,7 milliárd forintra csökkent. A befektetők kivettek több mint 1,7 milliárd forintot (januárban és februárban 3,2 milliárdot, majd később ebből vándorolt vissza) és árfolyamaik is inkább lefelé tartottak. Népszerűségnövekedésről tehát szó sincs.
A legdinamikusabban változatlanul az ingatlanalapok növekednek, amelyek elvileg világszerte szintén egy viszonylag kockázatosabb befektetésfajtát képviselnek. (Ezt az egyetlen nemzetközi ingatlanalap, a K&H Ingatlanpiaci befektetői is tapasztalhatták, a jegyek árfolyama ugyanis közel egy éve egy plusz-mínusz 3-4 százalékos sávban ingadozik.) Nálunk mégis növekszik a népszerűségük, csak idén 17,5-ről 40 milliárd forintra nőtt a tőkéjük, csupán kis részben az árfolyamváltozások hatására. Csak remélni lehet, hogy ez nem azért van, mert a befektetők nem tartják kockázatosnak ezt a befektetési formát, mivel ebben az esetben bármely váratlan megrázkódtatás pánikszerű menekülésre késztetheti őket.
