Ugyan hivatalosan még nem vette kezdetét a BÉT szemléletformáló - a befektetőket a börzére csalogatni hivatott - kampánya, ám úgy tűnik, a befektetési kedv különösebb noszogatás nélkül is kezd feléledni a pesti parketten. Míg az elmúlt egy év során az átlagos napi forgalom alig haladta meg a 6 milliárd forintot, addig az utóbbi 30 napban a parketten megfordult részvénymennyiség értéke már a tízmilliárd forintot közelítette. A forgalomnövekedés okai közül az általunk megkérdezett elemzők egyike sem tudott egy konkrét dolgot kiemelni, véleményük szerint a hazai és a külföldi befektetők aktivitása több tényező eredőjeként növekedett.
Az árfolyamnyereség-adó eltörlését szinte valamennyiük említette a forgalom megugrásában szerepet játszó tényezők között. A nyereségadó eltörlése - mint az az MNB negyedéves számaiból is kiderült - azonban elsősorban nem a tőzsdétől eddig távol maradó magánszemélyeket vonzotta a piacra, valószínűbb, hogy az eddig cégükön keresztül üzletelők vedlettek ismét vissza magánbefektetővé. (Ez ugyan plusztőkét nem vonzott a piacra, ám a likviditásra igen kedvező hatást gyakorolt.)
A kormány befektetésösztönző lépései az elkövetkezendő időszakban tovább javíthatnak a helyzeten. Jaksity György ezért a múlt hét végén a BÉT és a kormányzat lépéseinek összehangolásáról, valamint a magyar tőkepiac jövőjéről és a megtakarítások ösztönzéséről tartandó konzultációra és tőzsdei látogatásra hívta a miniszterelnököt.
Az árfolyamnyereség-adó eltörlése mellett a befektetésösztönzés irányába ható kormányzati intézkedés volt a tőkepiaci törvény módosítása, az állami vállalatok tőzsdén keresztül történő privatizációjának terve vagy a magánnyugdíj-pénztári befizetések 6 százalékról 8 százalékra történt emelése is.
A javuló vállalati eredmények is közrejátszanak a forgalom megugrásában - vélte Pártl Zoltán, a K&H elemzője. A blue chipek többsége ráadásul már a külföldiek fantáziáját is megmozgató sztorival tudott előrukkolni, ami jelentős összegeket vonzott a papírokba (Elegendő itt csak a DSK-privatizációt vagy az INA-ért folyó harcot említeni).
A jó vállalati eredmények okozta árfolyam-emelkedés ráadásul öngerjesztő folyamat - mondta Boris Mihály, a Concorde Értékpapír Rt. igazgatója. A részvényárak emelkedését látva ugyanis egyre több - a tőzsdétől eddig távol maradó - befektető dönthet a vásárlás mellett, növekvő forgalmat és emelkedő jegyzéseket vonva maga után. A BÉT nyitva tartásának az európai piacokhoz történő igazítása - a reggeli pörgés Pestre hozatala - is kedvező hatást gyakorol majd a forgalomra - véli Boris.
A beteg gyógyulóban van - összegezte véleményét a forgalomnövekedéssel kapcsolatban Míró József, a Cashline elemzője. A forgalom bővülése a befektetői klíma megváltozásának köszönhető, aminek apró jelei már tavaly szeptemberben érzékelhetőek voltak a piacon - tette hozzá Míró. A kedvező hangulat kibontakozását azonban az iraki háború lehetetlenné tette, így az közel fél évet csúszott. A befektetési kedv mostanában tapasztalható élénkülése elsősorban a vállalati hatékonyság növekedésének köszönhető.
Az ingatlanárak stagnálása is a részvénypiac felé fordította sok befektető figyelmét - vélték az általunk megkérdezett szakértők. A használt lakások ára csak az infláció alatti mértékben emelkedett tavaly, s az új építésű lakások árának növekedése is épphogy csak meghaladta azt. Igaz ugyan, hogy az állami kamattámogatásnak köszönhetően még mindig igen kedvező feltételek mellett lehetett lakáshoz jutni, ám a támogatási rendszer minapi átalakítása jelentősen visszafogja a befektetési célú lakásvásárlást az elkövetkezendő időszakban. Egyre valószínűbbnek tűnik ráadásul, hogy az EU-csatlakozás a korábbi várakozásokkal ellentétben mégsem hoz (újabb) ingatlanár-robbanást, s az ezzel szembesülő befektetők jobb megtérülést biztosító instrumentumok után kell hogy nézzenek. Az ingatlanpiactól várható dinamizmus jelenleg nem hasonlítható a részvénypiacihoz és ezt egyre több befektető ismeri fel - mondta Baráth Tibor, az Erste befektetési tanácsadója. Az új helyet kereső tőke egy része így minden bizonnyal a BÉT-en landol majd, várhatóan a kevésbé kockázatos, kiszámítható hozamot biztosító papírokban vagy részvényalapokban. A kamatok csökkenése már eddig is felértékelte az „osztalékpapírokat”: az áramszolgáltatók, a Zwack és a Globus a közgyűlési szezonban látványos felívelést produkált. E papírok kifizetés utáni árfolyama nagyjából a 10 százalékos osztalékhozamnak megfelelő szintre állt be.
