A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Szófiában tartózkodó küldöttsége felszólította Bulgáriát, tegyen eleget ígéretének, hozza meg végre a régóta húzódó privatizációs döntéseket. Jerald Schiff, a küldöttség vezetője elmondta, 12 napos látogatásuk során a 2001-ben kötött, 300 millió dolláros hitelmegállapodás kapcsán vizsgálják az ország gazdasági teljesítményét - tudósított az MTI. A 2001 nyarán hivatalba lépett új kormány a magánosítás felgyorsítását ígérte, ám két hónappal ezelőtt a Bulgartabak eladásáról a Deutsche Bank vezette konzorciummal folyó tárgyalásokat szakították meg, majd múlt szerdán a BTC telefontársaság eladását fújták le a pályázaton győztes Advent-csoport nagy megdöbbenésére.
A Reuters terjedelmes elemzésben foglalkozott a bolgár privatizáció visszásságaival. A hírügynökség által megkérdezett elemzők emlékeztettek, hogy nagy reményeket fűztek a két éve megválasztott nyugat-barát kormányhoz. A jórészt nyugati egyetemeken tanult miniszterektől azt várták, hogy visszavezetik Bulgáriát Európa pénzügyi térképére és 2007-ben az Európai Unióba.
Az új kormány bele is fogott a nagy állami vállalatok régóta halasztott magánosításába. Az első nagy falat a BTC telefontársaság volt, amely iránt annak idején a Matáv is érdeklődött.
A szerződést az amerikai Advent-csoporttal kötötték meg, amely 210 millió eurót ajánlott a BTC-ért, ám csaknem egyéves tárgyalássorozat után a kormány jogi problémákra hivatkozva felbontotta a megállapodást.
Helyi megfigyelők politikai okokat sejtenek a háttérben, méghozzá a kormánykoalíció kisebbik pártjának, a parlamenti többséghez nélkülözhetetlen Török MRF pártnak az aknamunkáját. A tárgyalások megszakítása után ugyanis a bolgár privatizációs ügynökség azt javasolta, hogy a másik ajánlattevővel, a Koc Holding vezette török konzorciummal újítsák fel az egyeztetést. A törökök 185 millió eurót kínáltak, ám kisebb létszámleépítést helyeztek kilátásba, és amint a Szász-Coburg uralkodói házból származó miniszterelnök, Simeon nyilatkozta, ez hiúsította meg a BTC eladását.
Hírmagyarázók a törököket sejtik a Bulgartabak-privatizáció megfúrásának hátterében is. A nyolcmilliós ország lakosságának tíz százalékát kitevő török kisebbség jó része dohánytermesztésből él. Márpedig a kormány közleménye szerint a Deutsche Bank-konzorcium 110 millió eurós ajánlatát végül azért utasították el, mert a pályázó nem értett egyet a helyi dohánytermesztés fejlesztését tartalmazó előterjesztéssel.
