Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 47 tőzsdei társaságból 19-nek a közgyűlésén szavaztak meg osztalékot a tavalyi év eredménye - illetve néhány esetben részben az eredménytartalék - terhére maguknak a részvényesek. Az összesen kifizetendő 62,2 milliárd forintnyi osztalék a tavalyi 271 milliárd forintos összesített adózott eredmény 23 százaléka. (Táblázatunkban nem szerepelnek azok a cégek, amelyek sem tavaly, sem idén nem fizettek, de e kör hozzájárulása az összes eredményhez nem éri el a fél százalékot sem.)
Tavaly jobb volt a helyzet, a ma tőzsdén lévő cégek közül 25-en fizették ki az összes nyereség negyedét, nem számítva a parkettről időközben távozott Eravist, Picket és Prímagázt. (A két előbbi a részvény névértékével megegyező osztalékot fizetett tavaly, de már a felvásárlási ajánlat után.) A tavalyi fizetők közül idén veszteségbe fordult, ezért nem tudott fizetni a Pannonplast, a Rába és a Styl. Tudott volna, de a „nehéz idők” vagy várható akvizíciók miatt nem fizetett a Danubius és az OTP. (A bank osztalékának elmaradása valószínűleg legalább 8 milliárd forinttal csökkentette a kifizetett osztalékokat.) Egy öt éve nem fizető, tavaly csak anyavállalati szinten nyereséges cég, a Pannon-Flax viszont fizet, igaz, csak novemberben. (Az osztalékfizetés elnyújtása máshol is jellemző, a Globus például az osztalék egy részét ősszel fizeti.)
A tőzsdei cégek osztalékpolitikája az utóbbi években meglehetősen stabilnak tűnik. A jól fizetők csoportjába tartozik a hat áramszolgáltató, a Zwack, valamint két, túlnyomórészt hazai magánbefektetők kontrollálta cég, a BIF és a Pannon-Váltó. Az áramszolgáltatók 2001 után nyereségük 90 százalékát, 17 milliárd forintot fizettek ki. Tavalyi évük jobban sikerült, a 24 milliárdnyi osztalék immár nyereségük 95 százalékára rúg. A Zwacknál az utóbbi évek osztalékszintjének fenntartása a tavalyi nyereségnek is elvitte a kétharmadát, de az italgyártó láthatóan még bírja három nagytulajdonosának pénzosztó gyakorlatát.
A nagyok közül a Richter a legkiszámíthatóbb, a tőzsdei bevezetés, 1994 óta a magyar mérleg szerinti eredményének pontosan negyedét fizeti ki. A másik kiszámítható cég, az 1996-tól 2000-ig az osztalékot évi 2 százalékponttal, majd 2001 után erőteljesebben emelő OTP idén eltért saját gyakorlatától (bár az ígéretek szerint jövőre talán kárpótolja a befektetőket).
A Mol viszont hatalmas tavalyi eredményéből ugyanúgy 55 forintot fizet, mint korábban a veszteségéből. Nem változott az IEB és a Brau osztaléka sem. A BorsodChem és a Globus osztalékgyarapodása egyértelműen a cégek eredményjavulását követi.
A 62 milliárdos tavalyi profit az osztalékot fizető cégek eredményének a 28,5 százaléka, ami nemzetközi összehasonlításban kissé alacsonynak mondható. (A magyar tőzsdén nincsenek nyereséges IT-cégek, amelyek külföldön inkább lefelé húzzák az átlagos kifizetési rátát.) A teljes kifizetendő osztalékból a NAPI Gazdaság számításai szerint 39,5 milliárd forint jut a hat áramszolgáltató, a Matáv, az IEB, a Zwack és a BorsodChem külföldi szakmai befektetőinek, további 13,5-14 milliárd forint pedig a külföldi intézményi befektetők számlájára megy (főként a Matáv, a Mol és a Richter miatt). A teljes külföldre kerülő osztalék - amelyet persze nem biztos, hogy teljes egészében transzferálnak - mintegy 250 millió dollárra tehető, szemben a tavalyi 135 millió dollárral. (Euróban persze kisebb, de úgy is 45 százalékos a növekmény.)
Az ÁPV Rt. a Richter és a Mol osztaléka révén 4,1 milliárd forinttal gyarapodik. Ennél alig több, körülbelül 5 milliárd forint (az összes osztalék alig 8 százaléka) jut a magyar magán- és intézményi befektetőknek, holott a tőzsdei részvények egyötödét tartják a kezükben. Ebből adódik a következtetés, hogy e csoportnak - amelynek osztalékérdekeltsége alig vitatható - a legkisebb az érdekérvényesítő képessége.
