Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Befektetési alapon keresztül vagy közvetlenül invesztáljunk részvényekbe? Érdemes-e osztalékos papírt venni? Hová forduljon, aki a Nasdaqon akar boldogulni? Miként olvassuk a gyorsjelentéseket? Minden magánbefektető kisbefektető vagy vannak nagyobbak is? Mire jó a közgyűlési részvétel? - és még több tucat kérdés hangzott el a Budapesti Értéktőzsde első magánbefektetői nyílt napján, amelyet tegnap rendeztek meg első ízben - de vélhetően a hagyományteremtés szándékával - a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen. Az egész napos rendezvényre több mint 150 magánbefektető volt kíváncsi, kisebb részük a témával ezúttal másként ismerkedő egyetemista, a többség „régi motoros”, sok arc a tőzsde régi, Vörösmarty téri üvegházából, a látogatótérből volt ismerős.
A rendezvény része a tőzsde új, tavaly ősszel elindult kommunikációs stratégiájának, amely nemcsak a külföldi befektetők visszacsalogatásával, hanem a hazaiak parkettre szoktatásával kívánja megteremteni a BÉT-en olyannyira nélkülözött likviditást. A rendezvényt több, a magánbefektetőket preferáló brókercég (Equitas, Raiffeisen, Takarékbank, Buda-Cash) támogatta, illetve kiállítóként is részt vett rajta. Különösen az otthonról való tőzsdézés technikai segédeszközei - elsősorban a Teledatacast öt-öt legjobb ajánlatot megjelenítő, kisbefektetők számára is elérhető árú informatikai rendszere - váltott ki komolyabb érdeklődést.
A kerekasztal-beszélgetések során elhangzott, hogy a részvények mindössze 3 százalékkal - összességében mintegy 200 milliárd forinttal - részesednek a magyar lakosság megtakarításaiból, miközben az 1998-as orosz válság előtt - igaz, csak néhány hónapig - 8 százalékos volt az arány.
Az adószabályok kedvezőbb módosulása, de leginkább az árfolyamok óvatos, de mára tagadhatatlan emelkedése újra visszacsalogathatja a magánbefektetőket, igaz, arról már komolyabb vita alakult ki, hogy a közvetlen, vagy az alapokon keresztül való invesztíciónak vannak-e nagyobb távlatai. (Az első ha nem is feltétlenül eredményesebb, de mindenképpen izgalmasabb, így a jelenlévők zömmel erre szavaztak.)
Mohai György, a magyar tőzsdei elemzők doyenje - jelenleg a BÉT tanácsadója - megvilágította, hogy bár a magyar részvények 80-82 százaléka külföldi tulajdonban van, miért fontosak a magyar magánbefektetők a külföldi invesztorok számára. A 70 százalékban magánbefektetők által uralt török piacot hozta fel példának, ahol az átláthatóság ugyan sok cégnél hagy némi kívánnivalót maga után, de a „csordaszellemű” külföldi befektetési alapkezelők gyors kivonulását és beszállását sikerrel tudja tompítani a hazai cégeket jobban ismerő, kevésbé remegő kezű rendelkező magánbefektetői réteg. Ez az arány a magyar gazdaság nyitottságát ismerve még célként is távoli, az viszont reális - mondta el a NAPI Gazdaságnak az egyik résztvevő -, hogy egy-két évvel az EU-belépés után már ismét 8 százalékra nő a magyar háztartások portfóliójában a részvények aránya. Kérdés persze, hogy ebből mennyi lesz a BÉT-en beszerzett magyar papír.
