Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Azonnali intenzív áremelkedéssel reagáltak tegnap a Brau Union Hungária Rt. részvényei a hírre, amely szerint az osztrák anyavállalat tulajdonosai megállapodtak a holland Heineken-csoporttal az osztrák cég többségi részesedésének eladásáról. A Brau közleménye szerint ha a külföldi tranzakciósorozat sikerrel jár, akkor a Heineken nyilvános vételi ajánlatot tesz majd a magyar Brau közkézen forgó részvényeire is. A bejelentett megállapodás szerint első lépcsőben a Heineken ajánlatot tesz a GeBBAG (a BBAG fő tulajdonosa) részvényeseinek papírjaik megvásárlására. Ha sikerül legalább 75 százalékot összegyűjtenie június 13-ig, az ajánlat zárultáig a zárt társaságban, s a versenyhatóságok is jóváhagyják az akciót, akkor megtörténhet a két csoport söripari tevékenységének összevonása. A Heineken ezután irányító befolyást szerez a kinti BBAG-ben, s ezáltal az annak jelenleg 63 százalékos tulajdonában lévő Brau Union AG-ben. A tranzakció után a Heineken bejelentése szerint nyilvános vételi ajánlatot tesz majd a BBAG és a Brau Union AG részvényeire, s ekkor jöhet az ajánlat a magyar Brau Union Hungária Rt. közkézen lévő papírjaira is (ezek számításaink szerint az osztalékelsőbbségi papíroknál nem haladják meg a 400 ezer darabot).
A Heineken ez ügyben kiadott közleménye már előzetesen megjelölte a két osztrák cég, a BBAG és a Brau Union AG részvényeiért kínálandó összeget: míg az előbbiért papíronként 124, utóbbiért 127,7 eurót adna; a magyar Brauért fizetendő árról viszont nem ejtett szót.
A piac mindazonáltal a tegnapi áralakulás alapján nem hagyott kétséget afelől, hogy legalább a saját tőke értékét tekinti irányadónak az ajánlatnál. A Heineken ugyanis, ha végül eljut a magyarországi ajánlattételig, könnyen elérheti a kiszorítás határát a magyar Brauban. Mivel a Brau Union AG jelenleg a szavazatok több mint 93 százalékával rendelkezik a magyar cégben, az osztrák anya teljes megvételével annak új tulajdonosa is könnyen 90 százalék fölé csúszhat a majdani nyilvános ajánlat során. Ebben az esetben a kiszorítás árfolyama legalább az egy részvényre jutó 6934 forintos sajáttőke-érték lehet, ráadásul ez a szám már az 510 forintos osztalék kifizetése után adódik a tőzsdén is forgó elsőbbségi papíroknál. Az osztrák cégekért fizetett ár egyébként meglehetősen optimista forgatókönyvet vázol fel egy hazai ajánlat esetére is. A BBAG részvényeiért ajánlott 124 euró az egy részvényre jutó sajáttőke-érték háromszorosa, a Brau Union AG 127,7 eurós ajánlati ára hasonló szorzót takar. Az egy részvényre jutó árbevételnél ezek a szorzók 1 és 1,6, míg az egy részvényre jutó cash-flow-knál 6-szoros és 10-szeres értéket jelentenek. Hasonló adatokat figyelembe véve a magyar cégnél impozáns, jóval 10 ezer forint feletti árak adódnának, igaz, semmi sem indokolja, hogy a magyar Brau elsőbbségi papírjaiért ennyit fizessen egy majdani ajánlattevő. A felvásárlásra spekulálóknak mindenesetre a kockázati tényezők között nem árt figyelembe venniük, hogy a magyar cégre teendő nyilvános ajánlatig még jó néhány hónap eltelhet, s ha a procedúra elakad, aligha lesz könnyű megszabadulni az amúgy rendkívül illikvid sörgyári papíroktól.
