Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jaksity György, a Concorde Értékpapír Rt. elnök-vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva felháborítónak minősítette a Euromoney befolyásos brit gazdasági lap áprilisi számában megjelent, a magyar privatizációs gyakorlat átláthatóságát firtató cikk megállapításait. A Euromoney terjedelmes írást közölt a magyarországi privatizáció újraindulásáról s idézte a BÉT múlt havi londoni road show-ján előadó Salgó István helyettes pénzügyi államtitkárt, aki hangsúlyozta: az idén elinduló mintegy 25 privatizációt a kormány a lehető legátláthatóbb módon fogja végrehajtani. A Euromoneynak viszont már másnap arról panaszkodott az egyik nagy befektetési bank feltörekvő piaci részlegének vezetője, hogy az első két tranzakciót (a Postabank és az FHB privatizációs tanácsadói megbízását) ugyanaz a magyar brókercég, a jelenleg a tőzsde elnöki tisztét is betöltő Jaksity György alapította Concorde nyerte el. A név nélkül nyilatkozó befektetési bankár szerint az emberek már az első megbízás elnyerését furcsának tartották, mivel a Concorde-nak nincs akkora tapasztalata privatizációs ügyekben, mint több más pályázónak. A második megbízás hírére pedig – írja a Euromoney – egy külföldi ország nagykövete a miniszterelnöknél tiltakozott és közölte, hogy az EU-ban ezen a gyakorlaton majd változtatni kell, valamint hogy az ilyen esetek rontják Magyarország befektetői megítélését.
A lap ugyan megjegyzi, hogy a „savanyú a szőlő” effektus is közrejátszhat az ilyen véleményeknél, mindazonáltal a cikkíró maga is úgy véli, hogy a transzparenciával bajok vannak. A magyar pénzügyi szférát bemutatva a lap a személyes ismeretség és a kapcsolatok kiemelt szerepére hívja fel a figyelmet, s megjegyzi, hogy a vállalatfinanszírozási üzletágban a most 35 év körüli, egymást még a közgázról ismerő generációé a főszerep. Polacsek Csaba, a CA-IB Euromoney által megszólaltatott igazgatója ugyanakkor nem látja szükségét a jelenlegi gyakorlat megváltoztatásának, mint mondta – és kérdésünkre a NAPI Gazdaságnak is megerősítette –, itt sem nagyobb a korrupció, mint máshol, az USA-ban vagy Olaszországban. A cikk szerint viszont ebben a zárt környezetben is feltűnő, hogy a Concorde és a CA-IB szinte mindegyik privatizációs ügyletben benne tudott lenni (ezzel mintegy ellentmondva a Concorde szerény privatizációs tapasztalatairól tett korábbi megállapításnak). A legutóbbi ügyletek, a Postabank és az FHB tanácsadói pályázata miatt a lap szerint főleg a KPMG-nél voltak elégedetlenek (a KPMG a Cashline és a Merrill Lynch oldalán pályázott).
Simonyi Tamás (aki korábban többek között a Rába-privatizációt levezénylő Rabobankot vezette), a KPMG corporate finance üzletágának vezetője nem érti, miért nem ők lettek a győztesek. A Postabank-pályázat eredményét egyébként a Pénzügyminisztérium épp az átláthatóság kedvéért közzétette és a tranzakciót a számvevőszék is megvizsgálta. A Concorde–Daiwa konzorcium 81 ponttal lett első, míg a Cashline–Merrill–KPMG csapat 79 pontot kapott. Simonyi viszont a szoros versenyt másnak tulajdonítja: „nekünk megmondták, hogy nem érdekesek a pontszámok, a Concorde úgyis mindig két ponttal előttünk lesz” – idézi a Euromoney. A NAPI Gazdaság információi szerint egyébként mindkét konkurens pályázó (a harmadik konzorciumot a WestLB vezette) alacsonyabb ajánlatot adott be, mint a Concorde, a második helyezett mintegy húsz százalékkal volt olcsóbb. Az elbírálásnál azonban az ajánlat tartalma is kiemelt szerepet kapott, s a Concorde anyaga „eladáscentrikusabbnak” minősült, ami ezek szerint ellensúlyozta a magasabb vállalási árat.
A cikk végül meglepő, messziről iderángatott következtetésre jut. Lehet, hogy a hazai brókerházak előtérbe kerülése a magyarokban a Nyugattal szemben meglévő bizalmatlanság leképeződése. Az iránt a Nyugat iránt, amely „magára hagyta 1956-ban Magyarországot”.
