Szokatlanul durva és összehangolt sajtókampány indult szombaton néhány szófiai lapban az OTP Bank ellen. A támadások a bank tőkeerejét és tulajdonosi szerkezetét igyekeznek problematikusnak beállítani. A Monitor című bulvárlap „Magyar maffiózók akarják a DSK Bankot”, a Sztandart „Az OTP részvényesei Ciprusról, Elefántcsontpartról és Gibraltárról származnak” felcímmel számol be a DSK-pályázatról. A tényekkel láthatóan keveset törődő cikkíró utóbbi írásban azt sugallja, hogy az OTP – amelyet „1995-ben gyorsan eladtak a tőzsdén keresztül egy ismeretlen off shore-cégnek” – 60 százalékban még a magyar hatóságok számára is ismeretlen, adóparadicsomokban működő, de persze az OTP menedzsmentjéhez kötődő obskurus cégek kezében van.
Még a legmértéktartóbb lap stílusára is jellemző, hogy az OTP-t „kis magyar pénztárként”, az Erstét viszont „nagy tiszteletnek örvendő osztrák játékosként” aposztrofálja. A lapokban az OTP saját tőkéje 222 millió, az Erstéé 2,443 milliárd euróval szerepel, ami valóban nagyságrendi különbség lenne. Csak éppen a valóságban az OTP konszolidált saját tőkéje 2002 végén már elérte a 950 millió eurót (mostanra pedig valószínűleg túlhaladta az egymilliárdot is).
Az OTP Bankot meglepte, de nem bizonytalanította el a hecckampány. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: akvizíciók esetében ugyan nem meglepő, ha a rosszabb pozícióban lévő konkurens igyekszik elbizonytalanítani a döntéshozókat, ám a jelen esetben alkalmazott eszközök bankári körökben elfogadhatatlanok. A magyar bankelnök szerint a bolgár hatóságok eddig is korrektül és szakszerűen jártak el, így minden remény megvan arra, hogy ez érvényesül a döntés meghozatalakor is.
A hétvégén mind az OTP, mind – feltehetően – az Erste Bank vezetői a bolgár bankkonszolidációs társaság által megadott szerződéstervezeten dolgoztak. A NAPI Gazdaság információija szerint 18 kérdésben kért pontosítást az eladó, ezekben az OTP „nagy rugalmasságot” tanúsított.
A bolgár pénzügyminiszter pénteken még e hét első napjaira ígérte a végső döntést, ám hétfő délután a hírügynökségek már azt jelentették, hogy a kormány elhalasztotta meghozatalát. Míg korábban arról volt szó, hogy az ár lesz az elsődleges szempont (a bolgár remények 200–250 millió dollárról szóltak, miközben az OTP 311, az Erste 293 millió eurót kínál), a legutolsó nyilatkozatokban már mind többet szerepelnek a nem körvonalazott egyéb szempontok.
Megfigyelők mindazonáltal az OTP-nek adnak nagyobb esélyt, rámutatva, hogy a DSK Bank – ha sikerül integrálása – minden bizonnyal sokkal komolyabb helyet foglalhat el néhány év múlva az OTP-csoportban, mint az Erste jóval nagyobb hálózatában. Ráadásul egy magyar banknak – még ha a hétvégi sajtókapmány nem is ezt mutatja – bolgár terepen nem kell akkora hendikeppel küzdenie, mint egy határral északabbra.
