Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kijavította március végén közzétett közgyűlési előterjesztését az Édász, ám a pénteken a tőzsde honlapján megjelent 74 oldalas anyag sem hiba nélküli. A konszolidált eredménykimutatás meglehetősen nagyvonalúan, milliárdos pontossággal közli a számokat, ám egy kis fejtöréssel kikövetkeztethetők a valódi adatok. A cég egyébként már februárban sem kényeztette el információval részvényeseit, gyorsjelentéséből csak a nem konszolidált adózás előtti eredmény (6491 millió forint) derült ki.
Az áramszolgáltató tavalyi teljesítménye amúgy nem ad okot a szégyenlős bemutatásra. A konszolidált árbevétele (116,7 milliárd forint) 10 milliárddal haladja meg a 2001-est, noha 5,4 milliárdos üzemi eredménye alig jelez növekedést. A cégcsoport adózás előtt 7,4 milliárdos, adózás után 6 milliárd 15 millió forintos eredményt ért el tavaly (2001-ben adó után 5,6 milliárdot). Mindezek ellenére az osztalékjavaslat csökkenést tartalmaz: míg 2001-es éve után az E.ON és a francia EdF közös cége még részvényenként 1070 forintot fizetett (a konszolidált eredmény 90 százalékát), a friss javaslat már csak 1000 forintról szól. Ez a konszolidált profit 78 százaléka, ami mesze a legalacsonyabb ráta a magyar áramszektorban.
A fukarság formai oka, hogy a nem konszolidált eredmény (adó után 5 milliárd 171 millió forint) jócskán elmarad a konszolidálttól, és az osztalékot ebből lehet fizetni.
Ha a részvényesek elfogadják a javaslatot – amely iránt kevés a kétség –, akkor a cég saját tőkéje 1,3 milliárd forinttal 59 milliárd forintra gyarapszik.
A közgyűlés napirendjén emellett szerepel az Édász-részvények dematerializálása is (elfogytak az osztalékszelvények), ám ez nem terjed ki az állam tulajdonában lévő egyetlen darab szavazatelsőbbségi – vagyis arany- – részvényre.
Képalá ha bekerül egy fizikai Édász-részvény
A törzsrészvények elektronikus jellé válnak, csak az aranyrészvény marad papír
