A felügyelet határozatában a tőkepiaci törvényben adott jogkörénél fogva felfüggesztette az Intergazprom Invest (I.G.P.I.) és a nyilvánosság előtt eddig nem ismert Smilejest Ltd. részvényesi jogait a Zalakerámia Rt.-ben, előbbit 22,5, utóbbit 2,5 millió forintra bírságolta. A szigorított felvásárlási szabályok életbelépése óta eddig ez a nyilvános ajánlat megkerülése, elmulasztása miatt kiszabott legnagyobb büntetés a felügyelet részéről, de ez a határozat született meg a leggyorsabban is (az alapjául szolgáló tranzakció alig több, mint 3 hete történt).
Az indoklás szerint nemcsak az Intergazprom Invest vásárolt az Arago Holdingtól és az Eravis Rt.-től Zalakerámia-részvényeket március 11-én (összesen 29,22 százaléknyit), de a titokzatos Smilejest Ltd. is vett egy 3,77 százalékos pakettet. Utóbbi eladója az Aragóhoz hasonlóan pályáját jegyhasznosítóként kezdő Biarritz Rt. volt. Az I.G.P.I. tovább vásárolt, s így közvetlen, valamint - lévén a szintén Zalakerámia-részvényes Általános Értékforgalmi Bank 9,98 százalékos tulajdonosa - közvetett befolyása saját bevallása szerint is 32,9 százalékra nőtt. A felügyeleti vizsgálat szerint azonban az I.G.P.I. és a Smilejest befolyását egybe kell számítani, az meghaladja a 33 százalékot, így beállt az ajánlattételi kötelezettség. Mivel ennek a befolyást szerző nem tett a törvényes, másfél hete lejárt határidőig eleget, a felügyelet élt jogával, bírságolt és szavazati jogokat függesztett fel.
A határozatból kiderül, hogy a felügyelet azért vonta össze a két tulajdonost és állapította meg a közös befolyásukat, mivel a részvényvásárlásuk körülményei, finanszírozásának módja nagyon hasonló, sőt végső soron a két tulajdonos képviselői ugyanazon személy utasításának engedelmeskedve jártak el (a felügyeleti határozat nem nevezi meg a titokzatos személyt, mi mellékelt ábránkon Mr. X.-nek nevezzük.). Ráadásul a finanszírozást intézők között megjelent az ÁÉB-en kívül a titokzatos, a BorsodChem-ügyben kétes hírnevet szerző Milford Holdings, amelyről kiderült, szintén tulajdonosi szálakkal kötődik az I.G.P.I.-hez, s így az ÁÉB-hez is.
Az I.G.P.I. és a Smilejest két dolgot tehet; eladnak Zalakerámia-részvényeikből vagy legalább a korábbi - egyes értesülések szerint 1600 forinton köttetett - üzlet árfolyamán ajánlatot tesz valamelyikük. A részvénycsomagok tologatása nyilván nem lehet hosszú távú megoldás. A felügyelet ugyanis ebben az esetben nyilván elkezdené feszegetni az ÁÉB és az I.G.P.I, valamint egyéb off-shore cégek közötti kapcsolatokat, ami aligha lehet a Zalakerámia-nagyrészvényesek célja. Ráadásul meglehetősen kínos helyzetbe hozhatja a határozat a Zalakerámiát mint társaságot is. Egy korábbi bírói ítélet szerint ugyanis az ilyen jellegű felügyeleti határozatok deklaratív jellegűek, azaz a szavazati jogok felfüggesztése nem a határozat megjelenésének napjától, hanem a törvényellenes befolyás megszerzésének időpontjától hatályos. Ez annyit tesz, hogy a március végi, hatalomváltó Zalakerámia-közgyűlésen megválasztott ÁÉB és I.G.P.I. által delegált vezető testületek legitimitása a határozattal finoman szólva is ingataggá vált. Így az új tulajdonosok - ha fogcsikorgatva is - vélhetően előbb vagy utóbb, de ajánlatra kényszerülhetnek. Petre Gábor, az I.G.P.I Rt. vezérigazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, a határozat hivatalos kézhezvétele után az I.G.P.I. tulajdonosaival egyeztet majd arról, milyen lépéseket tegyen.
