A jelek szerint végre - némi vajúdás után - megszületett a várt nyilvános vételi ajánlat a Zalakerámia Rt. még közkézen lévő részvényeire. A Budapesti Értéktőzsde tegnap az utolsó órára felfüggesztette a Zalakerámia részvényeinek kereskedését. Az indoklás szerint ugyanis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől hamarosan olyan információ bejelentése várható, amely jelentős hatással lehet a papír kereskedésére.
Gyakorlatilag az Arago-csoport kiszállása óta folyamatosan láttak napvilágot a találgatások arról, hogy az Intergazprom Invest Rt. (I.G.P.I.) és az Általános Értékforgalmi Bank Rt. (ÁÉB) közül valamelyik tulajdonos vajon tesz-e ajánlatot a csempegyár részvényeire, s ha igen, milyen áron. A bizonytalanságot fokozta, hogy Petre Gábor, az I.G.P.I. Rt. vezérigazgatója korábban úgy nyilatkozott, megítélése szerint nincs törvényi kötelezettségük az ajánlattételre. A közvetett és a közvetlen befolyások számolgatása mellett annak, hogy a feltételezett ajánlat mostanáig csúszott, egy kicsit más okai is lehettek. A legfontosabb, hogy most telt el végre 30 nap a Zalakerámia március eleji rendkívüli közgyűlése óta, amelyen kivették a társaság alapszabályából a speciális felvásárlási korlátozásokat. Bár az alapszabályi változásokat a cégbíróság már korábban bejegyezte, azonban a közgyűlési határozatokat 30 napig akár a cégbíróságon, akár rendes polgári peres eljárás keretében bárki megtámadhatta volna. Ez nemcsak az ajánlat nyugodt mederben való csordogálását zavarhatta volna meg, de akár a későbbi, hatalomváltó közgyűlés határozatainak - s a cég jelenlegi vezető testületeinek - legitimitását is megkérdőjelezhette volna.
Az ajánlati árral kapcsolatban a piac a jelek szerint elfogadta a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) információit. Szerintük az Arago és az I.G.P.I. közötti korábbi adásvétel 1600 forinton történt, az elmúlt héten 1510-1540 forint közé beállt árfolyam ennek az árszintnek a diszkontját mutathatta. Az ajánlat során - akár az I.G.P.I., akár az ÁÉB teszi - az ajánlattevő nyilván gondosan vigyáz majd arra, hogy befolyása ne kerüljön 90 százalék fölé. (Erről a két nagytulajdonos egyenként 10 százalék feletti pakettje gondoskodhat.) Ekkor ugyanis ki kellene szorítania a maradék kisebbségi részvényest, s az ekkor alkalmazandó minimális ár - az egy részvényre jutó 2360 forintnyi sajáttőke-érték - egyelőre még az új nagytulajdonosoknak is fájdalmas lenne.
