Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tőkepiaci törvény szerint pénteken jár le az a határidő, ameddig a Zalakerámia Rt. új nagytulajdonosai szabályosan kötelező nyilvános vételi ajánlatot tehetnek a Zalakerámia Rt. részvényeire. Az Intergazprom Invest (I.G.P.I.) Rt. március 13-án jelentette be, hogy 29,22 százalékos tulajdonrészt szerzett a csempegyártó társaságban - az Aragótól vásárolta -, de a befolyása ennél nagyobb csoportban. Az I.G.P.I. ugyanis 9,98 százalékos tulajdonosa a már korábban Zalakerámia-részvényessé vált Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) Rt.-nek, s így 2,19 százaléknyi közvetett befolyással is rendelkezik. Ám nem csak az I.G.P.I., hanem a vezérigazgatója, Petre Gábor is tulajdonosa az ÁÉB-nek, 8,5 százalék erejéig, így ő is rendelkezik közvetett befolyással a Zalakerámiában, ennek mértéke számításaink szerint 1,866 százalék. Ezeket a befolyásokat összeadva 33,276, azaz a nyilvános ajánlat megtételéhez kötelező nagyságú befolyás adódik.
Petre Gábor lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy a véleménye szerint nem kötelező számukra az ajánlat megtétele. Ez akkor lenne igaz, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egy vizsgálat - amely a felügyelet szerint már folyik - eredményeként úgy találná, hogy az I.G.P.I. és annak vezérigazgatója egymástól független befolyást testesítenek meg a Zalakerámiában. Aligha ilyen döntést sugall azonban a felügyeleti szerv számára az a tény, hogy a legutóbbi Zalakerámia-közgyűlésen az I.G.P.I. egyik igazgatósági delegáltja Petre Gábor volt. Az ajánlat elmaradása esetén a PSZÁF - hacsak nem jut arra az eredményre, hogy az I.G.P.I. és vezérigazgatója egymástól teljesen függetlenek - nem tehet mást, mint hogy felfüggeszti az új részvényes szavazati jogait, s felszólítja, hogy vagy adjon el a papírjaiból, vagy tegyen nyilvános ajánlatot. Persze a felügyelet emellett bírságolhat is - fegyvertárát még a BorsodChem-ügy idején fejlesztette a törvény - félmilliótól százmillió forintig terjedő büntetést is kiszabhat a szabálytalanul befolyást szerzőre. Ezzel az eszközzel egyébként egyszer már élt a PSZÁF, a Matáv kapott anno büntetést azért, mert ajánlat nélkül lépte át a 33 százalékot az Első Pesti Telefontársaságban.
