Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Gazdát cserélt az Elmű Rt. többségi részvénypakettje. Az 55,25 százalékos részvénycsomag, amely eddig az RWE Plus AG kezében volt, most az RWE Plus Beteiligungsgesellschaft Zentrale mbH. portfóliókezelő társaság tulajdonába került. Az új tulajdonos a korábbihoz hasonlóan az RWE 100 százalékos leányvállalata. A tranzakciót az áramszolgáltató tájékoztatása szerint a korábbi tulajdonosnál lezajlott szervezeti változások indokolják.
Az Elmű kisebbségi részvényesei számára úgy tűnik, hogy a tranzakció nem jelent változást. A felügyeletnek a NAPI Gazdaság kérdésére kifejtett álláspontja szerint ugyanis, mivel a PSZÁF rendelkezésére álló információk alapján megállapítható, hogy a társaságban a közvetett és a közvetlen befolyás mértéke nem változott, a tranzakció nem jár vételi ajánlattételi kötelezettséggel. Az Elműnél Boross Norbert sajtószóvivő a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta, hogy ők csupán a tulajdonosváltozás tényéről tudnak tájékoztatást adni. A tranzakció a tulajdonosi kérdések körébe tartozik, csakúgy, mint az esetleges ajánlattétel kérdése. Az RWE AG magyarországi képviselőjét lapzártánkig nem sikerült elérni.
A tranzakció tehát csupán formális jelentőséggel bír, a PSZÁF álláspontja azonban mindenképpen figyelemre méltó következtetésre ad lehetőséget.
Ennek értelmében ugyanis a tőkepiaci törvény eddig példásan szigorúnak látszó rendelkezései mégsem tűnnek olyan szigorúnak. Megengedik például azt, hogy a BÉT-re bevezetett társaságok többségi tulajdonosai kizárólagos tulajdonban levő leányvállalataik között szabadon tegyék ide-oda a befolyásoló részesedést képviselő részvénycsomagjaikat, ajánlattételi kötelezettség nélkül.
Ennek fényében a SanPaolónak az IEB-re tett vételi ajánlata (32,5 százaléknyi részvénycsomagra vonatkozó tranzakcióhoz kapcsolódóan) nem volt kötelező, csupán önkéntes ajánlatnak minősülhet. (Lehet, hogy erről az engedékenységről nem tudtak az olaszok?)
A kisebbségi részvényesek számára - akik között két nevesített nagyobb tulajdonos van, a szintén német Energie Baden-Württemberg 27,25 százalékkal, illetve a budapesti önkormányzat 10,5 százalékkal - az ajánlattétel kérdése egyébként csak abban az esetben lenne döntő, ha a tranzakciónak az RWE-csoporton belüli elszámolóára a jelenlegi tőzsdei árfolyamnál jóval magasabb lenne. Ez a korábbi privatizációs árfolyam ismeretében (100 euró részvényenként) nem elképzelhetetlen. A részvények hat hónapos átlagára ugyanakkor már jóval alacsonyabb, mint a tegnapi, 14 ezer forintos záróárfolyam, csakúgy, mint a valamivel magasabb (közel 13 ezer forintos) egy részvényre jutó saját tőke. Könnyen lehet tehát, hogy ha az RWE portfóliókezelő társasága mégis ajánlattételre szánná el magát, az csupán formális lenne, hiszen olyan árra szólna, amelyen nem valószínű, hogy az eddig meglehetősen jó osztalékfizetőként ismert Elmű-részvényektől tulajdonosaik hajlandóak lennének megválni.
