Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar magántulajdonban lévő legnagyobb cégbirodalom, a tavaly több mint százmilliárd forintos árbevételű, mintegy 20 milliárdos saját tőkével rendelkező Wallis továbbra is fontolgatja a tőzsdére lépést, noha Bajnai Gordon vezérigazgató lapunk ez irányú érdeklődését egyelőre idő előttinek minősítette.
A mintegy négyötödrészt Veres Tibor, egyötöd részben további 14 vezetőtársa tulajdonában lévő Wallis jegyzett tőkéje 1 milliárd 870 millió forint.
A társaság saját tőkéje a 2001. végi csaknem 18 milliárd forint után - megfigyelők szerint - 2002 végére mintegy 20 milliárd forintra hízhatott. A cégcsoport árbevétele meghaladja a 105 milliárd forintot. Tavalyi nyeresége még nem ismert, de 2001-ben 2,5 milliárdos adózott profitot ért el.
Számai alapján a Wallis az első olyan - egyelőre persze csak feltételezett - tőzsdeaspiráns, amelynek várható kapitalizációja egy sikeres emisszió után stabilan meghaladhatja a bűvös 100 millió eurót. Ez az az összeg, amely alatt manapság már aligha van esélye társaságnak érdemi szerepre a BÉT-en. (A négy blue chip mindegyikének több, mint 1 milliárd euró a kapitalizációja, ám például az időszakonként ugyancsak likvidnek számító Pannonplast vagy a Graphisoft már csak 25-30 millió eurót ér.)
A Wallis a fő tulajdonosa a tőzsdéről 2001 decemberében kivont, ám azóta mind jobb eredményeket elérő Graboplastnak (a győri cég 5 százaléka van a helyi menedzsment kezében), és tavaly decemberben vette meg a Rába 8,38 százalékát (NAPI Gazdaság, 2002. december 13., 7. oldal). Az ügylet kapcsán sokan feltételezték, hogy a jó étvágyáról ismert Wallis már a Rábát is kinézte magának, de az ez irányú akvizíciós terveket akkor Bajnai Gordon vezérigazgató határozottan cáfolta és azóta sem történt ebbe az irányba ható fejlemény.
A Wallis vezetői tavaly többször kifejtették, hogy megfelelő tőzsdei körülmények között továbbra is számolnak a nyilvánossá válás lehetőségével, ám az utóbbi egy évben a hazai, még inkább a külföldi tőkepiacok állapota nem tette lehetővé egy emisszió előkészítését. A lehetőségeket továbbra is vizsgálja a cégcsoport, de - mint a Wallist jól ismerő források kifejtették - elhamarkodni nem fogja a bevezetést. Ugyanis nem annyira pénzügyi, inkább elvi, hosszú távú stratégiai okok miatt szeretné részvényeit megmérettetni.
A tőzsde régi vágya, hogy az utóbbi fél évtizedben a magyar gazdaságban mind fontosabb szerepet játszó nagy, hazai magánkézben lévő cégbirodalmak is megjelenjenek a Vörösmarty téri parketten. A jelentős részben tőzsdei felvásárlásokkal (Eravis, Pick, Zalakerámia) nagyra nőtt Aragó ugyan három éven át ott volt, ám belépése csak törvényi kényszernek volt köszönhető, és - mivel tőkegyűjtésre nem volt szüksége - az első adandó alkalommal ki is vonult onnan. A hírek szerint az árbevétele alapján legnagyobbnak számító magán cégbirodalom, az autókereskedelemtől az üveggyártásig, a számítástechnikától a baromfi-feldogozásig és az ingatlanüzletekig sok mindennel foglalkozó Wallis viszont továbbra sem adta föl a még jobb tőzsdei klíma közepette megfogalmazott kibocsátási elképzeléseit.
