Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kárpótlási jegy piaca, amely október elejétől három hónapon át - az 1030 forintos csúcsig - 40 százalékos növekedést produkált, a látványos felívelés után az utóbbi hetekben láthatóan megnyugodott. Február elejétől - miközben az árfolyam 1005 forintról 970-ig csordogált le - 204 ezer jegy cserélt gazdát, ami jócskán elmarad az októberi 320 vagy a decemberi 290 ezres forgalomtól. A piac továbbra is keresleti - ezt bizonyítja, hogy a nagyobb, több tízezres tételek még mindig ezer forint körül kelnek el -, de felvásárlási jelek nincsenek. Két hónappal ezelőtt még rendszeres volt, hogy a 40-100 ezres pakettek az otc-piacon rendre 20-30 forinttal a tőzsdei ár fölött keltek el. Mára ez megszűnt, igaz, nagyobb csomagok sincsenek.
A két hónap múlva kezdődő Forrás-csere (noha a jegyzés kezdetének pontos időpontját alighanem még az ÁPV Rt. sem ismeri) sikere immár aligha a kárpótlásijegy-tulajdonosok meggyőzésén fog múlni; aki az utóbbi hónapokban vásárolt, a Forrásra vett. Valószínűleg egy kézen meg lehet számolni azokat a nagy jegytulajdonosokat - egyenként is több százezer jeggyel -, akik Forrásba fektetnek, ugyanakkor nem zárható ki, hogy a jegyzés után fellángol a küzdelem a portfóliótársaság feletti kontrollért.
A 9 milliárd forint névértékű részvényből a legutóbbi állás szerint 5 milliárd forintnyi szavazásra, 4 milliárd forintnyi várhatóan 50 (esetleg 60) forintos elsőbbségi osztalékra jogosít. A Forrás feletti ellenőrzés megszerzéséhez tehát 2,5 milliónyi - némileg szórt tulajdonosi struktúra esetén talán 2 milliónyi - részvény kellene. Így a tőzsdei bevezetés után a törzsrészvényekből viszonylag nagyobb likviditás várható, míg az elsőbbségi részvények árfolyama alighanem a hosszú távú államkötvények hozamához igazodik majd, nem jelentéktelen likviditási diszkonttal kiegészülve.
