Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A BÉT-en az utóbbi néhány évben megszaporodtak a külső felvásárlások, ám az igazi, késhegyig menő küzdelmek meglehetősen ritkák. A nyilvános vételi ajánlatok zöme a fő tulajdonostól származik, noha néhány esetben külső szereplő vásárolta fel a cégeket. Az első BÉT-es társaság, amelyet egy külső szakmai befektető vásárolt fel, 1995 végén a Pharmavit volt. A Bristol-Myers Squibb mesebeli árat, 57,5 dollárt kínált a részvényekért (104 millió dollárt az alig 176 millió forint jegyzett tőkével rendelkező cégért).
Meg is kapta csaknem valamennyit. Négy évvel később a Cofinec vált célponttá, ám a Croesus ajánlatát a menedzsment ellenségesnek minősítette, és a részvényesek végül nem fogadták el a 10 dolláros árat. Egy évvel később a menedzsment által hozott vevő, az osztrák Frantschach 15 dollárért vehette meg a papírokat.
Ugyancsak 1999-ben próbálta megszerezni - először csendben - az Arago a BÁV-ot, ám az MFB (noha csak 36 százaléka volt) meghiúsította az akciót. Egy évvel később viszont már ő maga vásárolta ki a többi részvényest (arcpirítóan alacsony, 1105 forintos áron), és kivezette a céget a parkettről. 2000 végén indult meg a harc a Kékkúti Ásványvíz Rt.-ért. A nagytulajdonosok által hozott vevő, a Nestlé-birodalomhoz tartozó Perrier először 7 dollárt kínált, amire a Hellenic Bottled Company - Európa legnagyobb Coca-Cola-palackozója - ráígért. A Perrier végül második ajánlatával, 9,23 dollárral lehetett befutó.
Az Arago először csendben jutott el a 33 százalékig a Pickben, majd később nyilvános vételi ajánlattal egyeduralkodóvá vált a szalámigyárban. Az első harmadot 10 ezer forint feletti áron szerezte meg, első nyilvános ajánlatát 4270 forinton, a másodikat 5265 forintot tette. (Az első ajánlat eredetileg még alacsonyabb, 3700 forint lett volna, de a PSZÁF - szerepét kiterjesztően értelmezve - feljebb srófolta az árat.)
Ugyancsak „csendben” és ugyancsak alacsony árfolyamú (1800 forintos) ajánlattal sikerült a menedzsmenttel szövetségben álló Wallis-csoportnak megszereznie, majd kivezetnie a tőzsdéről a Graboplastot. (Egy átmenetileg fennálló törvényi kiskapu miatt a kiszorítás is sikerült, méghozzá nem a saját tőke, hanem a korábbi ajánlat árfolyamán!)
A Kékkút utáni második felvásárlási csata a Skáláért folyt, a Capital Rt. tulajdonában álló Callum és egy görög magánbefektetőkből álló csapat küzdött az áruházláncért. A Callum 1200 forintos ajánlatára a görögök 1300-at ígértek, végül a Callum 1365 forinttal nyert. Az áruházpapírt végül tavaly nyáron 1601 forintos vételi ajánlat után vezették ki a tőzsdéről.
