A Zalakerámia alapszabályának törvényi előírásokhoz való igazítása volt az egyetlen napirendi pont a társaság pénteki rendkívüli közgyűlésén, s ezúttal a részvényesek meglepő egyetértése mellett zajlott le az esemény. A megjelent tulajdonosok egyhangúlag jóváhagyták (az alaptőke 48 százaléka szavazott), hogy kerüljön ki a cég alapszabályából az eddigi felvásárlási korlátozás, s ezentúl csak a tőkepiaci törvény (tpt.) részletes előírásai szabályozzák az ilyen jellegű akciókat. A változtatás lazítást jelent az eddigiekhez képest, az alapszabály ugyanis eddig 25 százalékban maximálta az egy tulajdonos által összevásárolható papírok mennyiségét, e határ átlépését viszont már nyilvános vételi ajánlathoz kötötte. Ráadásul az utóbbi években kialakult tulajdonosi struktúra lehetetlenné tette, hogy az Arago-csoporton kívül - amely 28 százalékos részesedését az utolsó lépésekben nem vásárlással, hanem tőkeemeléssel szerezte - bárki sikeres ajánlatot tehessen. A társasági okirat szerint ugyanis a nyilvános ajánlat a cég részvényeire eddig csak akkor lehetett sikeres, ha az ajánlattevő 75 százaléknyi részvénycsomagot tud összeszedni.
A tpt. előírásai alapján az ajánlattételi limit 33 százalékos tulajdonhányadig tolódik ki, s a 20 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező Általános Értékforgalmi Bank számára így megnyílhat a lehetőség, hogy akár piaci vásárlásokkal a jelenleg irányító Arago-csoportnál nagyobb Zalakerámia-pakettet halmozzon fel. Sőt, esetleg sikeres nyilvános vételi ajánlatot is tehetne a csempegyártó cég részvényeire, kérdés, hogy ezzel elérne-e valamit. Az alapszabály szerint ugyanis az - Arago által adott - igazgatóságot idő előtt visszahívni csak háromnegyedes többséggel lehet. A társaság legközelebbi, a tavalyelőtti mérlegről is döntő közgyűlésére - amelyen személyi kérdések is szerepelnek - március 21-én kerül majd sor. A két tulajdonos közötti harc ott folytatódhat, s bár az Arago zalai bástyái egyelőre stabilak, úgy tűnik, az ÁÉB jogászai egyre nagyobb réseket ütnek rajta.
