Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Budapesti Értéktőzsde mérsékelt likviditása, illetve az alacsony volatilitás számos magyar befektető érdeklődését terelte a külföldi részvénypiacok irányába. Egzakt adatok híján mindazonáltal nehéz képet kapni arról, hogy a magyar befektetői réteg milyen mértékben van jelen a külföldi részvénypiacokon. A Magyar Tőkepiac ugyan hetente közöl erről egy összesítést, az azonban nem feltétlenül tükrözi a valós helyzetet, s nemcsak a magánszemélyek, hanem a külföldi papírokat vásárló magyar alapok üzletei is szerepelnek benne, ami jelentősen torzítja a képet. Rimár Péter, a külföldi részvények piacán jelentősebbnek számító ConCorde üzletkötője alapvetően két csoportba sorolja a hazai magánbefektetőket.
Elmondása szerint a legaktívabbak a nagyobb, ügyletenként 10-50 millió forintot mozgató profi spekulánsok, akik saját befektetési ötleteiket játsszák meghatározott stratégia szerint. Ők főleg rövidebb távú trendeket lovagolnak meg. A kisebb befektetők általában minimum 1-2 millió forint tőkével vágnak bele a külföldi részvényezésbe, mivel a fix költségek ezen szint alatt nagyon megdrágítják az üzletelést. Ez a réteg vegyesebb, a day-trade ügyletek ugyanúgy megtalálhatók, mint a hosszabb távú részvényvásárlások, illetve az opciók. (Külföldön, különösen Amerikában az opciós piac igen fejlett, likvid, emellett megfelelő tőkeáttételt biztosít).
A külföldi piacokban főleg a hazainál sokkal nagyobb volatilitás vonzó a magyar befektetők számára, amivel megfelelő likviditás párosul. A jellemző befektetési célpontok közé tartozik az európai biztosító-, illetve telekom-, az amerikai technológiai és félvezetőszektor, a szoftvercégek, valamint a biotechnológiai részvények. A hagyományos iparágak viszont nem számítanak gyakorinak. Kedveltek még az egy-egy szektort vagy indexet leképező termékek, például ETF-ek (Exchange Traded Fund) papírjai. A ConCorde-nál másfél milliós befektetésnél jön ki az egyszázalékos jutalék, ami általában befektetett összegtől, forgalomtól függően egyéni megállapodás kérdése, nagyobb összegnél a jutalék 0,9 százaléktól akár 0,2-0,3 százalékig terjedhet. Zánkay Balázs, a piacon szintén jelentősnek számító Erste üzletkötője is két csoportot, az 1-10 millió forint közötti összeget mozgató kisbefektetők népes táborát, és a 10-100 millióval játszó profi spekulánsokat említette.
Elmondása szerint a forgalom az egy-másfél évvel korábbihoz képest jelentősen visszaesett, a mostani piac nem annyira ösztönző. A kedvelt befektetési célpontok között a csőd szélére jutott energiaszektorbeli cégeket (pl. Enron), illetve más egy dollár alatti papírokat említett, ahol előfordul a napon belüli 50-100 százalékos árelmozdulás, a 30 százalék pedig átlagosnak számít.
Az utóbbi időben ugyanezen okokból divatosak a biztosítók, különösen a Münchener Rück, illetve az Allianz. Az Ersténél is van lehetőség shortolásra, vagy kölcsönkért részvények, vagy opciók formájában. Ez utóbbi biztonságosabb: mivel a magyar befektetők jobbára csak az opció jogosultjai lehetnek, így csak az opciós díjat meg persze a jutalékot veszíthetik el - igaz, napon belül általában itt kisebb nyereség érhető el.
A Cashline néhány hete indult el a külföldirészvény-üzletággal. Bókay Péter, az Eastbrokerstől átigazolt üzletkötő szerint az 1-10 millió forintot invesztáló befektetők tábora a legnépesebb, ők általában beleuntak a magyar piac relatív mozdulatlanságába. Amíg a nagyobb alapok, intézmények prompt részvényt vesznek hosszabb távra, a magánbefektetőkre a rövidebb táv jellemző. Akik a BÉT-en határidőztek is, általában megpróbálkoznak a nemzetközi opciós piaccal, ahol igazán begyakorolhatják az itthon főleg csak elméletben ismert fogalmakat, mint amilyen a stop loss megbízás. Bókay szerint is főleg a spekulatív papírokat kedvelik a hazai befektetők. A már felsoroltakon túl az Oracle, a PeopleSoft, a Siebel, az SAP, az Applied Materials részvényét említette. A Cashline napon túli ügyleteknél 0,5, day trade-nél 0,25-0,25 százalékos jutalékot számít fel, ezen felül kötésenként 10 (illetve 5-5) dollárt.
Az ING nemzetközi részvénypiacon is aktív ügyfélkörét főleg nagyobb ügyfelek, intézmények, vállalatok, illetve néhány nagy magánbefektető adja - mondta Czipó György üzletkötő. Az aktivitás az utóbbi időben szerinte is csökkent, mivel a tavaly átlagban 40-45 százalékos veszteséget elszenvedő külföldi piacokon sok befektető megégette magát. A nagyobb ügyfelek között nemcsak alapok, nyugdíjpénztárak, de más vállalatok is vannak, előfordul, hogy a Magyarországon jelen lévő cégek anyacégük részvényeit vásárolják.
A külföldi részvények vásárlása során persze oda kell figyelni a devizaváltásból származó veszteségre is, a magyar és a külföldi piacok közötti oda-vissza váltás azonban rendszerint zökkenőmentesen megy. Az ügyfél számláján lévő forintot külföldi papír vásárlásakor megadott bank eladási árfolyamán átváltják dollárra vagy euróra, és az ügylet lezárása után visszaváltják. Az adót a brókercég vonja le.
