Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagy volt a kavarodás idén februárban a tőzsdei társaságok gyorsjelentéseivel kapcsolatban. A cégek tavalyi évéről szóló beszámolók a legváltozatosabb méretben és terjedelemben jelentek meg a nyomtatott lapokban. A kavarodást a tőkepiaci törvény idén januárban életbe lépett módosítása okozta, amely immár előírja, hogy a nyilvános társaságok félévente közzéteendő gyorsjelentései, valamint éves jelentései mit tartalmazzanak. A viszonylag szűk, mérleg és eredménykimutatás közlését előíró törvényi szabályozás szerint ezeknek a jelentéseknek egy országos napilapban, egy, a felügyelet által elismert vagy kiadott, az ilyen típusú információk közzétételére szakososodott lapban, valamint egy hasonló funkciójú elektronikus rendszeren kell megjelenniük (ez utóbbi kettő a Magyar Tőkepiac, illetve ennek online változata.) Ezzel párhuzamosan a tőzsdei kibocsátókat szigorúbb előírások is kötik, részletes magyarázatot is tartalmazó – s így jóval hosszabb – gyorsjelentésüket meg kell hogy jelentessék a Budapesti Értéktőzsde honlapján, a tőzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatának megfelelően.
A szabályozás kevéssé összehangolt volta miatt fordulhatott elő, hogy a gyorsjelentési szezonban a befektetők egy-egy cég részéről gyakran többfajta, egy rövid és egy részletesebb gyorsjelentést is olvashattak. Karakas Péter a Heti Világgazdaság múlt heti számában megjelent írásában úgy vélte, hogy a befektetők egyenlő tájékoztatását az szolgálná legjobban, ha a teljes terjedelmű, a BÉT honlapján is elérhető jelentéseket a Magyar Tőkepiacban és esetleg az országos napilapokban is meg kellene jelentetniük a kibocsátóknak. Érsek Ákos, a BÉT kibocsátói bizottságának vezetője és a NABI Rt. igazgatója épp ellentétesen vélekedik a kérdésről, szerinte a kibocsátók saját honlapja, a BÉT internetes oldala s a nyomtatott és internetes sajtó megfelelő lehetőséget nyújt a befektetők tájékoztatására. A NABI például, mint mondta, a szokásos csatornákon felül több ezer e-mail-címre közvetlenül is eljuttatja gyorsjelentését. A kibocsátói bizottság egyébként kezdeményezi, hogy a gyorsjelentések – és az egyéb, kibocsátók által megjelentetett rendkívüli tájékoztatások – több évre visszamenőleg felkerüljenek egy, a BÉT honlapján keresztül elérhető adatbázisra. A nyomtatott lapokban hirdetés formájában publikálandó közlemények – különösen egy sokoldalas gyorsjelentés esetén – Érsek szerint túlzott terheket róhatnak a kibocsátó társaságokra.
