Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fél évvel az első román kísérletek után újabb bankról derült ki, hogy az OTP célpontjai között szerepel. Horia Manda, a Banca Romaneasca 75 százalékát birtokló Román-Amerikai Befektetési Alap első alelnöke a Dow Jones hírügynökségnek Bukarestben úgy nyilatkozott, hogy a bank megvásárlására jelentkezett OTP Bank „nem az elsődleges jelölt”. Érzékeltette, hogy a magyar bank érdeklődése megkésettnek tűnik.
A Banca Romaneasca 140 millió dolláros tavalyi mérlegfőösszegével és 23 fiókjával a kisebb román pénzintézetek közé tartozik. Mérlegfőösszege a román bankrendszer alig másfél százalékára rúg.
Saját tőkéje a román bankok 1,7 milliárd dolláros összesített tőkéjének alig több mint egy százaléka. Súlya nem vethető össze a tavaly több mint 160 millió dolláros eredményt elért, 3 millió ügyféllel és több mint 2,5 milliárd dolláros mérlegfőösszeggel rendelkező BCR-rel, amelynek privatizációjáról a magyar bank alig leplezett politikai okok miatt maradt le.
Wolf László, az OTP külföldi terjeszkedésért is felelős vezérigazgató-helyettese a NAPI Gazdaság érdeklődésére felidézte, hogy az OTP már többször leszögezte: rendületlenül érdeklődik a 23 milliós Románia bankszektora iránt és továbbra is megvizsgál minden kínálkozó - és pénzügyileg ésszerű - lehetőséget az akvizícióra. Ugyanakkor a Banca Romaneasca fő tulajdonosának nyilatkozatát a bankár nem kívánta kommentálni, és jelezte, hogy akvizíciós tárgyalásokról az OTP csak az érdemi szakaszban szokott tájékoztatást adni.
(Mint ismeretes, mind a BCR-rel, mind a most árult DSK-val kapcsolatban az OTP rendszeresen adott ki tájékoztatásokat, ugyanakkor a szintén célpontnak számító Banca Transilvania iránti érdeklődéséről csak román forrásokból lehetett tudomást szerezni.)
Csányi Sándor, az OTP elnöke korábban vázolta az OTP romániai célkitűzéseit (NAPI Gazdaság, 2002. november 6., 9-10. oldal). A magyar bank a sikeres szlovák terjeszkedés után 2003-ban egy legalább 30-40 fiókos hálózattal rendelkező román bankot szeretne magáénak tudni. A bankelnök akkor utalt arra, hogy megfelelő akvizíciós lehetőség híján a zöldmezős bankalapítás tervét is vizsgálják. A NAPI Gazdaság úgy értesült, hogy - bár az akvizíciós célpontok fogynak - a zöldmezős változatot az OTP csak legvégső esetben választaná, mivel a megfelelő hálózat kialakítása legalább két-két és fél évet venne igénybe. Bár a román szabályok csak 10 millió dolláros minimális tőkét írnak elő bankalapításkor, a szükséges engedélyek megszerzése egy évig is tarthat, és egy, az OTP számára minimumként elvárható 200-300 ezres ügyfélállomány megszerzése sok tízmillió dolláros marketingráfordítást is elengedhetetlenné tenne.
A jelek szerint amennyivel nehezebb az indulás Romániában, annyival inkább felértékelődik a 10 milliós Bulgária. A DSK Bank privatizációs tenderére január végén adta be ajánlatát az OTP (NAPI Gazdaság, 2003. január 28., 7-8. oldal). Versenytársai az Erste Bank és a görög Piraeus Bank. A DSK 1,1 milliárd dolláros mérlegfőösszegével és mintegy 25 millió dolláros tavalyi nyereségével lényegesen nagyobb, mint a BCR-en kívül bármely romániai célpont. Ráadásul a 80 százalékos részvénycsomagjáért a bolgár kormányzat által - állítólag - elvárt 200 millió euró sem terhelné meg lényegesen az OTP pénztárcáját. Ez az összeg - amely persze árverseny esetén bőven növekedhet - az OTP mintegy 9-10 havi idei adó előtti profitjának felel meg. Így bármiféle - a bank vezetői által alighanem csak szükséges rossznak tekintett - tőkeemelés nélkül kifizethető lenne. Mindezek mellett persze nem kizárt, hogy 2003-ban valamelyik másik romániai bankház végül beadja a derekát az OTP-nek.
