Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelentős előrelépés történt az utóbbi hónapokban a Budapest Bank és az állami szervek, a PSZÁF, az ÁPV Rt., a Központi Kárrendezési Iroda és a pénzügyi tárca közötti, négy éve húzódó kárpótlásijegy-vitában - mondta a NAPI Gazdaság kérdésére Richard Pelly, a Budapest Bank vezérigazgatója. A több millió darab fizikai formában létező kárpótlási jegy őrzését, a tőzsdei jegyforgalom elszámolásához kapcsolódó ki- és beszállításokat továbbra is a BB-csoport egyik, letétkezelési jogosítványokkal egyébként nem rendelkező tagja végzi.
A Budapest Bank 1992-ben, a kárpótlási folyamat indulásakor egyforintos jelképes díjért vállalta a folyamat technikai-fizikai lebonyolítását, a jegyek kiadását, őrzését, illetve a privatizációhoz kapcsolódó bevonását. A kárpótlási jegy 1992 decemberében bekerült a tőzsdére, de különleges jellege itt is megmaradt. Míg ugyanis a tőzsdén forgó részvények és kötvények elszámolását és fizikai vagy dematerializált formában való őrzését, mozgatását a Keler végzi, a kárpótlási jegynél ezek kettéválnak. A tőzsdei ügyleteket a Keler számolja el, de a kereskedéshez felhasznált jegyeket változatlanul az egykori BÉB Rt. utódcégéhez, a BB Solution Service Rt.-hez kell beszállítani. A szóban forgó cég letétkezelői jogosítványokkal állítólag már nem is rendelkezik, de a mind terhesebbé váló jegygondozástól nem tud megszabadulni (más tevékenysége amúgy nincs). Az 1992-es szerződésben ugyanis a BB azt vállalta - nem csekély, technikai fejlesztésre szóló állami támogatás fejében - hogy a jegyeket mindaddig őrzi, amíg e feladatot valaki más át nem veszi tőle.
A Keler viszont csak akkor venné át e szerepkört, ha - más értékpapírokhoz hasonlóan - a kárpótlási jegyekről is - az összes kiadott, illetve már megsemmisített darabról - rendelkezésre állna egy hiteles, minden darabra kiterjedő, sorszámos lista.
folytatás a 10. oldalon ä
ä folytatás a 9. oldalról
Ha viszont létezne ilyen lista, aligha vitatkozna immár negyedik éve az összes érintett állami szerv a BB-csoporttal a jegyek elszámolásáról. (1999-ben még milliárdos jegyhiányokról is felröppentek azóta erőtlenül cáfolt információk...)
Az egyébként meglehetősen diszkréten kezelt vita valószínűleg a végéhez közeledik. Amit a hiányos iratanyagból ki lehetett bogozni, kibogozták, amit nem - a megsemmisítések egy része sorszámnyilvántartás nélkül, meglehetősen kusza körülmények között folyt éveken át - arra már aligha fog fény derülni. Richard Pelly a tegnapi sajtótájékoztatóján kifejezte a reményét, hogy már minden érintett érdeke a jegysztori mielőbbi lezárása. A Forrás-cseréhez kapcsolódó megnövekedett jegyforgalmat azonban - bár erről a BB-vezér nem beszélt - még alighanem a régi mederben fogják tartani az érintettek. Az igazi megoldásra, a jegy dematerializálására valószínűleg már soha nem fog sor kerülni.
