A tőzsdét elhagyó társaságok egy része még mindig nyilvános társaság, így teljesítményük - ha nem is olyan pontosan, mint amikor még a tőzsdén vitézkedtek - nyomon követhető. A számokból kitűnik, hogy a jelentést adó hat társaság közül öt jobb (egyikük, a Skála pedig kiemelkedően jobb) eredményt produkált, mint amikor még sok tulajdonosa volt. A Pick tavalyi éve katasztrofálisan indult, félévkor még 28 milliós veszteséget mutatott a mérlege. Az éves eredmény ehhez képest meglepetést hozott, a 2 százalékkal kisebb árbevétel mellett masszív, kétmilliárdos üzemi eredményt ért el a húsipari csoport.
Bár a számokból nem derül ki, de hírek szerint ez jelentős részben a cég kifejezetten sikeres devizaárfolyam-fedezési stratégiájának tudható be. Az adózás után 1,6 milliárd forintos tavalyi eredmény - más exportőrők, például a Rába milliárdos veszteségével összehasonlítva - igen jónak mondható.
A tőzsdét 2001 őszén elhagyó Kékkút 2000-ben 4 milliárdos árbevétel mellett 162 milliós eredményt ért el. A Nestlé-birodalomhoz való csatlakozás évében az árbevétel 25 százalékkal, a nyereség 200 százalékkal nőtt, tavaly pedig újabb 26 százalékos forgalombővülés és további 50 százalékos adózottprofit-robbanás következett. Az eredménynövekedés tükrében a Nestlé által fizetett 9,23 dolláros részvényenkénti ár nem is tűnik magasnak, hiszen a 22 millió dolláros cégérték alig több, mint a tavalyi nyereség 5,4-szerese.
Az igazi meglepetést a Skála hozta, bár ennél nem biztos, hogy a közölt, nem konszolidált mérleg elégséges alapot ad a csoport teljesítményének megítéléséhez. (A holdingként működő Skála-Coop anyavállalatává a Capital Rt. vált, amely mentesítette a Skálát a konszolidált mérleg készítése alól.) A Skála-csoport tavaly időrendben két cégben (S&C Áruházlánc Rt., majd Skála Divatház Rt.) 221 milliárd forintos bruttó és 17,8 milliárd forintos nettó kiskereskedelmi forgalmat bonyolított le. Az előbbi 1 milliárd 767 milliós veszteséget, az újonnan alapított utóbbi 65 milliós nyereséget ért el. A Skála-ingatlanok bérbeadása 2,7 milliárd forintot hozott. A Skála nem konszolidált eredménye a 2001-es 173 millió forintról tavaly 4 milliárd 514 millió forintra nőtt. Ebből azonban 2 milliárd 704 millió forint olyan pénzügyi bevételből adódik, amely egy leányvállalatnak értékesített részesedésből fakadt. A cég saját tőkéje megközelíti a 14,8 milliárdot, ami részvényenként 2285 forintra rúg.
Két kisebb egykori cég, a Második Deviza Factory és az R-Mező névre keresztelt korábbi Rizikó Factory új - mezőgazdasági jellegű - tevékenységi körrel és alapvetően homogénné vált tulajdonosi szerkezettel működött tavaly. Mindkét cég a szolid veszteségből szolid nyereségbe váltott, nyereségük a többi részvényesnek a kivezetés előtt felajánlott vételár negyedét is meghaladja.
A kivezetés utáni feltámadás teóriája egyedül az IBUSZ-ra nem áll (az egyszemélyes társasággá alakult Graboplast és Prímagáz adatai nem ismertek), de lehet, hogy itt is más lenne a kép a konszolidált mérleget látva. Az idegenforgalmi holding csaknem 300 milliós veszteséggel zárta a tavalyi évet, ám az egy részvényre eső 1700 forintos (összesen csaknem 3 milliárdos) saját tőke így is majdnem háromszorosa annak az összegnek, amit a nyilvános ajánlatot elfogadó részvényesek kaptak. A társaság tulajdonosi szerkezete egyébként változatlanul különös, 39 százalék maguknak a cégbirodalom tagjainak a kezében található.
