Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tucatnyi tőzsdeérett társaságról adott hírt a Magyar Hírlap tegnapi száma, ám a „titkos favoritok” neve csak részben ismert, mivel a BÉT vezetése még nem tartja elérkezettnek az időt a jelöltek körének nyilvánosságra hozatalára. Több cég azonban már régóta hangoztatja, hogy kész a nyilvánosság elé lépni, ezek közé tartozik a KFKI Számítástechnikai Rt. is. Lőrincz Benedek, a társaság befektetési igazgatója korábban a CA alapkezelő cégének igazgatójaként szerzett tőkepiaci tapasztalatokat. Szerinte 10-20 millió euró az a kapitalizációs küszöb, amely alatt nem lehet felkelteni a külföldi pénzügyi befektetők érdeklődését egy új cég iránt. A 750 dolgozójával vitathatatlanul a legnagyobb magyar IT-cégnek számító KFKI mérete alapján már alkalmas lehet a tőzsdei megjelenésre, de annak időpontja az IT-szektor és a nemzetközi tőkepiac helyzetétől függ. Lőrincz mindenesetre úgy véli, e lépésre két éven belül sor kerülhet.
A tőzsdei bevezetés - mint a Graphisoft frankfurti, illetve a Synergon budapesti példája is bizonyítja - alkalmat adhat arra is, hogy az „alapító atyák” eladják részvényeik egy részét. A KFKI vezetői is számolnak ilyen lehetőséggel, de az emisszió zöme vagy egésze új részvényekből állna.
Lőrincz Benedek a NAPI kérdésére elmondta, a tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó esetleges adókedvezmény vagy pályázati támogatás gondolata természetesen szimpatikus a KFKI számára, de a döntésnél nem ezek játszanak meghatározó szerepet. Hasonlóan nyilatkozott Márffy György, a szintén tőzsdére készülő (NAPI Gazdaság, 2003. február 5., 9. oldal), ám a KFKI-nál nagyságrenddel kisebb Morgan Hill Consulting Rt. elnök-vezérigazgatója, ám hangsúlyozta, a kisebb cégeknél nem mindegy, hogy a minimálisan is 20-50 millió forintra becsülhető tőzsdére lépési költségekhez kapnak-e segítséget.
A tőzsde tavaly ősszel keményen lobbizott, hogy a bevezetést vállaló cégek társasági nyereségadó-kedvezményt kaphassanak. Ettől akkor a PM határozottan elzárkózott, a 2003-as adószabályokba csak a magánszemélyek tőzsdei nyereségének adómentessége fért be. Mohai György, a Budapesti Értéktőzsde tanácsadója a NAPI Gazdaságnak elmondta, a tőzsde nem adta fel ez irányú elképzeléseit. Jelenleg is tárgyal a Gazdasági Minisztériummal, hogy pályázati alapon kormányzati forrásból juthassanak támogatáshoz a nyilvános megmérettetést vállaló cégek. A nyilvánossághoz kapcsolódó nagyobb átláthatóság a költségvetésnek sem mellékes szempont.
A tőzsdére lépés meglehetősen költséges a cégek számára. Mohai szerint a kilencvenes évek emisszióinál az összes költség a kibocsátási érték 6-10 százaléka volt, ám most ennél jóval kisebb aránnyal kell számolnia a cégeknek. (A „hőskorban” a külföldi auditorok, neves ügyvédi cégek a magyar társaságokat még „sötét lónak” ítélték, ezért közreműködésüknek igencsak megkérték az árát.) Ha valaki nem ragaszkodik a nyilvános kibocsátáshoz, és kész a „hátsó ajtón keresztül” a tőzsdére lépni - mint tette az econet.hu a Virginia Rt. üres vázába való beköltözéssel - akkor megúszhatja 10 millió forintnál kevesebből. Csak éppen nem nagyon akad jelenleg olyan, tőzsdét elhagyni szándékozó kisebb cég, amelyik alaptevékenységét kiszervezve az üres tőzsdei céget adná el valakinek. (Az ideális jelölt, a Milton éppen végelszámolás alatt áll.) A tőzsdére lépés a cégeknek alapvetően nem a presztízs, hanem a friss tőke miatt fontos, ennek viszont adott esetben hajlandók megfizetni az árát.
