Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ötezer forintig erősödött tavaly júniusban a NABI részvénye arra a hírre, hogy a társaság nyilvános emisszióra készül (NAPI Gazdaság, 2002. június 19., 9. oldal). Akkor az 54 százalékos tulajdonos Első Magyar Alap 1 millió részvényét tervezte eladni, amit kiegészített volna egy 2 millió darabos alaptőke-emelés, javítandó mind a papírok tőzsdei, mind a NABI pénzügyi likviditását. A szeptemberi rendkívüli közgyűlés meghozta a kibocsátás előkészítéséhez szükséges döntéseket - változott a név és az osztalékpolitika -, és elhangzott, hogy vagy december 15-ig, vagy február és május között kerülne sor az AMEX-et vagy esetleg a Nasdaqot is megcélzó emisszióra (NAPI Gazdaság, 2002. szeptember 17., 7-8. oldal).
A részvények 54 százalékát birtokló - és a 2003. végi megszűnése miatt az idő által igencsak szorított - EMA vezérigazgatója, Róna Péter akkor úgy nyilatkozott, 10-es P/E alatt nemigen szeretné eladni NABI-papírjait. Az elemzők még 600 forintos részvényenkénti eredményt vártak, így 6000 forintos célár adódott.
Azóta azonban a NABI helyzete - alapvetően a dollár mélyrepülése miatt - alapvetően megváltozott, így nem csupán a 6000-es kibocsátási árhoz fűződő eladói remények, de az emissziós tervek is bizonytalanabbak. A cég a harmadik negyedév végére az elemzők által várt 8 millió helyett mindössze 5,2 millió dolláros profitot tudott felmutatni. Megfigyelők az egész évre ennél alig többet, 6,5-7 millió dollárt várnak, a felső érték sem több, mint részvényenként 360 forint. Mindez, illetve a továbbra is rendkívül gyenge dollár magyarázza a NABI-árfolyam tartós lejtmenetét. Tegnap hároméves mélyponton, már 3000 forint alatt járt a kurzus.
A kibocsátás sorsa értelemszerűen az EMA kezében van, ám a jelenlegi helyzetben nem látszik sima ügynek egy emisszió. Elvileg meg lehetne próbálni tőzsdei aukció formájában is értékesíteni az EMA 2,5 millió darab NABI-részvényét, ám ez az alap irányítói számára alighanem beláthatatlan kockázatot hordozna. (A brókerek még emlékeznek a tavaly márciusi econet-aukcióra, ahol egy árkorlát nélküli eladóval igencsak szűkmarkú vevők álltak szemben, és az aukciós átlagár a megelőző tőzsdei árfolyam negyede lett.)
Róna Péter a NAPI Gazdaság érdeklődésére meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott, de utalt arra, hogy a szeptemberi közgyűlésen felvázolt program változatlanul érvényes.
Róna szerint nincs szó az idő szorításáról, akár ősszel is sor kerülhet egy esetleges emisszióra. Kérdésünkre elmondta, hogy a Nasdaq korábban sem volt reális lehetőség, ám változatlanul reálisnak tartja a NABI eljutását az AMEX-re (ott jelenleg egyetlen magyar cégként a HTCC telefoncég szerepel). Ha tovább romlana a tőzsdei helyzet, és az EMA végleg feladná az emissziós elképzeléseket, akkor a legvalószínűbb forgatókönyv a részvénypakett felosztása az EMA 28 tulajdonosa között. Egy tulajdonos kezében sem koncentrálódna 3,5 százaléknál nagyobb pakett (az átlag 90 ezer darab), ezzel a NABI likviditása kétségtelenül javulna. Más kérdés, hogy a határozott időre befektető intézmények némelyike vélhetően megpróbálna azonnal kiszállni. Ugyanakkor lehet, hogy vevőben sem lenne hiány, mert az új helyzetben az 1 milliárd dolláros rendelésállománnyal rendelkező buszgyártó akár ígéretes - és a részvényesek számára kedvező árú - felvásárlási célponttá is válhatna valamelyik konkurense számára. Figyelembe véve a NABI amerikai piaci pozícióit, ez nem is túl merész feltételezés, ám ehhez - mivel a cég költségeinek túlnyomó részét forintban számolja - a mainál erősebb dollár szükségeltetne.
Korányi G. Tamás
