Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy svájci nagybank, az UBS állhat az OTP-részvények felvásárlása mögött - írta a Magyar Hírlap. Eszerint a felvásárlásra utal, hogy a múlt héten napi ötmilliárd forintos volumenben kereskedtek a bank papírjaival. A hír alig mozgatta meg a spekulánsok fantáziáját, az OTP a hétfői 2310 forintos záráshoz képest alig 40 forinttal nyitott magasabban és 2350 forinton fejezte be az amúgy is emelkedő trendet mutató kereskedést.
Az OTP vezetőit meglepte a felvásárlási feltételezés, annál is inkább, mert a bank alapszabálya - amint az a Magyar Hírlapból is pontosan kiderül - meglehetősen erős védelmet biztosít ilyen esetekre. Bár a tulajdonosi korlátozást 1999-ben eltörölték és az új tőkepiaci törvény azt az általános, valamennyi magyar pénzintézetre érvényes tiltást is eltörölte, hogy nem pénzintézeti befektetőnek nem lehet 15 százalékot meghaladó tulajdoni hányada, az OTP részvényesei közül a külföldiek maximum 5, a belföldiek maximum 10 százalékkal szavazhatnak. További - bár eddig a gyakorlatban még nem alkalmazott - korlát, hogy a közgyűléseken a regisztrált külföldi részvényesek összes szavazata nem érheti el a 140 millió szavazatot (az összes szavazatok felét).
December végén a bank részvényeinek csaknem 81 százaléka volt külföldi kézben, mára ez az arány minden bizonnyal megközelíti a 82 százalékot. (További 5,5 százalék a bank saját portfóliójában, 2,5 százalék a menedzsment kezében van, a többin jobbára hazai intézményi befektetők, kisebb részben magánszemélyek osztozkodnak.) A legnagyobb OTP-részvényes (NAPI Gazdaság, 2002. december 3., 7-8. oldal) egy amerikai alapkezelő, 5,04 százalékkal. A Capital International legalább négy kezelt alapjában együtt található a mintegy 14 milliónyi OTP-részvény. Az EBRD 2 százalékos csomagjával összemérhető lehet még három-négy pakett, a többi részvényes 2 százaléknál kisebb tulajdonnal bír. Ilyen tulajdonosi szerkezet mellett egy felvásárlási akció csak jelentős áremelkedés közepette zajlódhatna le.
A piacot jól ismerő brókerek szerint az utóbbi napok fejleményei sem utalnak valamiféle rejtett felvásárlásra. Az OTP forgalma csütörtökön és pénteken valóban meghaladta a 2 millió darabot (árfolyamértéken az 5 milliárd forintot), de például októberben előfordult csaknem 4 millió darabos napi forgalom is. A múlt csütörtöki százforintos emelkedés (2400 forint fölé kúszott az OTP kurzusa) egyértelműen az MNB kamatvágásának tulajdonítható (NAPI Gazdaság, 2003. január 17., 7. oldal), a fix kamatozású állampapírok felértékelődése ugyanis a 400 milliárdos állampapírkészlettel rendelkező OTP-nek mintegy 6 milliárd forintos árfolyamnyereséget hozhatott. Ez nagyjából a 2003-ra becsült nyereség tizede, így a 4 százalékos - már hétfőn korrigált - emelkedés nem volt meglepő.
Az UBS neve azért merülhetett föl egyes brókerkörökben, mert az OTP alapkezelőjével egyébként decemberben együttműködési megállapodást kötő svájci nagybank befektetési bankja hagyományosan igen aktív az OTP piacán. Az UBS Warburg korában az OTP GDR-jaival - az angolszász piacon forgó, részvényekre szóló letéti igazolásaival - folyó kereskedésnek volt meghatározó szereplője. Ám ahogy az utóbbi hónapokban a forgalom egy része Londonból Budapestre, a GDR-okról a részvények felé terelődött, a Warburg is mind jelentősebb megbízásokkal jelent meg a magyar piacon. (Természetesen magyarországi brókercége közvetítésével.) A Warburg megbízásai azonban - amint megbízható forrásból értesültünk - a vételi és az eladási oldalra egyaránt szóltak, ha nem is egyforma mértékben.
Korányi G. Tamás
