A csütörtök délutáni, második 100 bázispontos kamatcsökkentés végre meghozta a várt hatást. A forint még csütörtökön gyengült és eltávolodott az intervenciós sáv 15 százalékos szélétől, majd pénteken a nyitás előtt a sávközéptől számított 7,46 és 11,19 százalékos értékek között ingadozott az erős oldalon. A legmagasabb euróárfolyam 255,50 forint volt, ilyen magas szinten utoljára 2001 októberében állt az európai deviza. A hivatalos piacnyitás után számottevő forgalom mellett - ennek jó részét állítólag exportőrök fedezeti megbízásai adták - gyorsan és nagymértékben változtak az árfolyamok.
A hírek szerint az MNB ezúttal is aktívan részt vállalt a forint védelmében, de 244-245 forintos árfolyam körül ezúttal már az eladási oldalon jelent meg. Az elmúlt három nap alatt állítólag több milliárd forintos nyereséget realizált a jegybank (olcsón vett devizát a sávszélen, majd eladta drágábban a gyengülés után). A bankközi devizapiacon délután 10,87 százalékon állt a hazai fizetőeszköz, ez 246,00-246,20 forintos eurójegyzéseket jelent. A dollár a nemzetközi piacokon jelentősen gyengült, itthon a forint gyengülése következtében azonban erősödött, a bankok a nap végén már 230,50-230,80 forinton jegyezték.
Az állampapírpiacon a referenciahozamok a 3 és 6 hónapos futamidőknél tovább mérséklődtek, az éven túli lejáratokra azonban már jelentősen, fél százalékpont körüli mértékben emelkedtek. A volatilitás és a bizonytalanság jellemezte a bankközi forintpiacot is. Az overnight kamatok 3,00 és 5,50 százalék között jártak, de itt alig volt forgalom, csak azok vettek fel hitelt, akik a hét eleji adófizetés miatt korábban nem töltötték fel a tartalékaikat. Az egyéves lejáratnál viszont közel fél százalékkal, 7 százalékig emelkedtek a kamatok, ami arra utal, hogy megindult a spekuláció egy esetleges jegybanki kamatemelésre.
M. J.
