Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Külföldön egy 200 pontos kamatcsökkentés alighanem egyértelmű eufóriát okozott volna bármely tőzsdén, a BÉT-en azonban csak szelektíven érezhető a kamatdöntések hatása. Mivel a magyar befektetők és a hitelnyújtó bankok - főként az 1998. őszi tőzsdeválság tanulságai nyomán - leszoktak a lombardhitelekről, a kamatoknak elsősorban a jó osztalékesélyű részvények megítélése szempontjából van jelentősége.
A magyar tőzsdén az árampapírok, illetve - a tulajdonosi szerkezettel összefüggő okok miatt - a Zwack, a Brau és a Globus sorolható ebbe a körbe. E papírok osztalékhozama - az aktuális árfolyamra vetítve - az utóbbi egy évben rendre megközelítette a 10 százalékot. Közülük azonban csak a Démász, illetve nagy jóindulattal a Zwack nevezhető likvidnek, a többi jobbára alvórészvény.
A Démász árfolyamán azonnal meglátszott az események hatása. Míg a múlt hetet még 11 395 forinton zárta, tegnap a nyitáshoz képest úgy emelkedett 500 forintot (12 300 forintra), hogy napközben 12 500-on is vették. A szinte teljesen illikvid Elmű kurzusa még nagyobbat, ezer forintot emelkedett. Mivel a Démásztól 1100-1200, az Elműtől 1200 forint körüli osztalékot vár a piac, a reálhozam - ha figyelembe vesszük, hogy az osztalék öt hónap múlva esedékes és ezért az árfolyamot ezzel korrigáljuk - igencsak közel jár a 10 százalékhoz. A Zwack ugyan csak száz forinttal drágult tegnap (7200 forintra), de esetében a 750 forintos tavalyi osztalékeső megismétlődésében bízó befektetők még magasabb hozamra számíthatnak. (A különbséget bőven magyarázza, hogy az unicum-osztalék jövője jóval bizonytalanabb az áramosztalékoknál, mivel az égetettszesz-gyártás és forgalmazás az EU-csatlakozás után több bizonytalansági faktornak néz elébe, mint az áramszolgáltatás.)
Két másik osztalékpapír kilóg a sorból: a Brau 4800-5000 forint közötti árfolyama nem változott érdemben, mivel fő vevője már régóta kalkulált a kamatcsökkentés lehetőségével, a Globus esetében viszont a 250 forintos idei osztalékreményekhez képest már elég magas volt az árfolyam.
A tőzsdei cégek közül alighanem az OTP a legnagyobb nyertese a kamatcsökkentésnek. A bank tőzsdei gyorsjelentése szerint 433 milliárd forintos állampapírkészlettel rendelkezett szeptember 30-án. Bár a futamidő szerinti megoszlás csak becsülhető, alighanem alappal feltételezhetjük, hogy az nem tér el jelentősen a piaci átlagtól, vagy ha igen, inkább a hosszú papírok nagyobb súlya felé (a teljes állományból ugyanis 394 milliárd forintnyi befektetési célú). A MAX Composite index - amely január első két hetében alig 0,7 százalékkal emelkedett - tegnap 3,57 pontot, vagyis 1,5 százalékot emelkedett. Ennek alapján a tegnapi kamatcsökkentés legalább 6,5 milliárd forinttal értékelte föl a bank állampapír-állományát.
Az elemzők az OTP tavalyi konszolidált adózott eredményét 54-56 milliárd, az ideit - nagyobb szórással - 59-65 milliárd forintra becsülik. A kamatcsökkentés más hatásait is figyelembe véve (az OTP struktúrájából adódóan viszonylag könnyebben tudja lejjebb vinni a betéti kamatokat, így ilyen esetekben átmenetileg nyílik a kamatrés), valószínűleg a felső becslések is egykettőre óvatossá váltak. Ez meglátszik a bankrészvény árfolyamán is, míg a múlt hetet 2273 forinton zárta az OTP, tegnap 2380 forintig emelkedett. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy ma akár ismét átlépheti a 2400-as küszöböt is. (Ezen a szinten 65 milliárd forintos eredménnyel számolva és az 5,5 százaléknyi saját részvényt levonva ismét 10 alatti az idei évre szóló P/E értéke.)
Ma - hacsak nem gyengül jelentősen a forint és a forró pénzek esetlegesen meginduló visszavándorlása nem hat ki a tőzsdére is - alighanem tovább erősödnek az osztalékpapírok. Ugyanakkor a kedvezőbb kamatszint hatására akár még a hazai befektetők lombardírozó kedve is feléledhet, bár a tőzsde likviditása aligha ezen múlik.
Korányi G. Tamás
