A korábbi nyilatkozatok ellenére tegnap végül késő délután mégis az alapkamat mérséklésére kényszerült a jegybank. A 100 bázispontos kamatvágás sokak szerint megkésve jött, hiszen nap közben több száz - piaci becslések szerint közel 500 - millió euró értékben volt kénytelen interveniálni az MNB a sáv peremén. A forint már napok óta az intervenciós sáv erős szélén állt, a lökést végül a reggel közzétett kedvező tavalyi inflációs adatok adták meg.
Így délután kezdetben a sávszélen, 234,69 forinton kereskedtek az euróval, miután azonban három órakor megszűnt a jegybank intervenciós kötelezettsége, néhány kisebb üzlet 234,45-234,50 forinton is született. (Az MNB minden nap 10 és 15 óra között tart a kereskedési rendszerben ajánlatot a sáv szélének megfelelő árfolyamon, igaz, csak 4 millió eurónál nagyobb összegű ügyletek esetén kötelező vásárolnia.) A dollár, követve a nemzetközi piaci tendenciákat, kismértékben erősödött, a jegyzés 222,80-223,80 forinton zárt.
Az elemzők egy kicsit megkésettnek tartják a kamatvágást, ráadásul némi szerepzavarra utal, hogy a monetáris tanács hétfői ülésén még nem változtatott az alapkamatokon. Sőt, Járai Zsigmond elnök még szerdán reggel sem látott lehetőséget a lépésre, néhány órával később váratlanul mégis így döntött a tanács. Ezek után a legtöbben érdeklődve várják, milyen hatása lesz a mai kereskedési napon a döntésnek.
Az állampapírok másodpiacán nagy forgalmat bonyolítottak le, a kereslet következtében a hozamok minden lejáratra csökkentek néhány bázisponttal. Az éven túli futamidőknél 9-15 bázispontot jelentett a mérséklődés, a rövidebb lejáratú papíroknál ennél kisebb volt. A 6 hónapos futamidejű diszkontkincstárjegyek aukcióján jelentős túljegyzés mellett 7,37 százalékos átlagos hozamszint alakult ki, az elfogadott ajánlatok egyébként 7,30 és 7,41 százalék között mozogtak. A bankközi forintpiacon az overnight és tomnext kamatok 8,70-9,00 százalék között jártak, lényegében a keddivel megegyező szinten.
M. J.
