Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Családon belüli részvényátrendeződés késztette új tulajdonosi struktúrája bemutatására a Styl Ruhagyár Rt.-t. Frederick Bäumler 10,5 százalékos részvénypakettje apjához, Hans Bäumlerhez került. Az idősebb Bäumler a részvények 26,49, családi cége (Bäumler AG) 43,46 százalékával rendelkezik. Meglepetésnek talán csak az tűnik, hogy az idősebb tulajdonos nem csak fiától, de a szabadpiacról is vásárolt 0,9 százaléknyi (16 ezer) Stylt, ilyenre pedig az utóbbi évtizedben nem volt példa. A 16 ezer darabos szabadpiaci vásárlás - amely az utóbbi hónapok árszintje alapján a 210-290 forintos ársávban történhetett - a Styl elmúlt egyéves, összesen 28 ezer darabos tőzsdei forgalmához képest jelentős mennyiség. Mindennek persze - a Styl 9 százalék alatti árfolyamértéken összesen kevesebb mint 50 millió forintot érő - közkézhányadát tekintve végtelenül csekély a piaci jelentősége.
A kilencvenes évek elején a magyar textilipar csodaparipájának számító szombathelyi Styl részvényét 1991-ben vezették be a BÉT-re. A mai befektetők számára bármennyire is hihetetlen, de az első években (ötezer forint feletti csúcsáron) igazi blue chipnek számított, 1999-ig folyamatosan fizetett osztalékot és csak az ezredfordulóra fordult veszteségbe a működése.
A 70 százalékban bérmunkát végző cég a forint erősödése miatt igen nehéz helyzetbe került, 2002 első félévében 152 milliós veszteséget halmozott fel (jegyzett tőkéje 1,77 milliárd).
Spitz Zoltán, a Styl igazgatóságának elnöke a NAPI Gazdaságnak elmondta: az ugyancsak forinterősödésből fakadó veszteség jellemezte 2001-es év után 2002-ben további több, mint 200 millió forinttal romlott a Styl exportjának eredményessége. Bérmunkával 5 százaléknál nagyobb bevételkiesést nem lehetett ellensúlyozni, ezért a második negyedévben sem sikerült megváltoztatni a negatív folyamatokat. A várhatóan 4-4,2 milliárd forintos bevételből több, mint 3 milliárd devizában - zömében euróban - realizálódik.
Az elnök szerint a Styl esetében sem igaz az MNB elnökének gyakran hangoztatott érve, miszerint nem az árfolyam, hanem a túlzott bérkiáramlás okozza a gondokat. Példaként említette, hogy a Styl dolgozói az utóbbi három évben összesen alig 10 százalékos bérfejlesztésben részesültek, ráadásul maga a cég drasztikus karcsúsításra kényszerült. Decemberben 250 dolgozótól vált meg, így a három éve még több mint kétezer embert foglalkoztató cég 2003 elejére mindössze 1400dolgozót alkalmaz. Az elnök hangsúlyozta, hogy a társaság jövője, sőt rossz esetben puszta megmaradása is alapvetően a forint árfolyamától függ, ám ezzel távolról sincs egyedül a magyar textiliparban.
A Styl tőzsdei árfolyama egy évvel ezelőtt még 1180 forint volt, a legutóbbi üzletet viszont 290 forinton kötötték. A cég kapitalizációja egy év alatt a saját tőke szintjét jelentő 2,1 milliárd forintról félmilliárd forintra esett. A Styl parketten maradásának - mint az elnök elmondta - jószerével egyetlen indoka, hogy a részvények 70 százalékát birtokló német textilgyáros család nem kíván néhány száz millió forintot áldozni a kivezetéshez szükséges nyilvános ajánlattételre. A piac érdektelenségét jelzi, hogy a hasonló tulajdonosi struktúrával és pénzügyi helyzettel bíró Gardéniával együtt a Styl iránt sem érdeklődnek az ajánlatvadász spekulánsok.
K. G. T.
