Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hat éve számolja és publikálja szerkesztőségünk a NAX-ot, a magyar tőzsde egyetlen ágazati indexét. A NAX megalkotásánál - 1996 novemberében - az egy évvel korábbi privatizáció során a szakmai befektetők által fizetett árakon számított teljes kapitalizációt vettük kiindulópontnak, az ezer pont 321 milliárd forintnak felelt meg. (Az 1996. december elsejei indulóérték 399 pont volt.) A NAX-ot kezdetben az OTC-piaci vételi ajánlati árak alapján számoltuk, hiszen az áramszolgáltatók - jobbára kényszerből - csak 1998 elején kerültek a BÉT parkettjére. A tőzsdei bevezetés a NAX nagy korszaka volt, az index abszolút csúcspontját is ebben az időben érte el (1998. április 10-én, 1477 ponttal). A kormány 2001. januári árstopja a mélybe nyomta a NAX-ot is, értéke a maximumszint harmadára esett.
A NAX 2002-t 663 ponton kezdte, és kezdetben a BUX-szal ellentétesen mozgott, egészen a március közepi 620 pontos mélypontig. (A választási kampányban elhangzó ígéreteket sehol sem szeretik a közszolgáltató-papírok befektetői.) Az áprilisi „választási hossz” a NAX-on is lökött jó tíz százalékot, de az igazi kiugrás egy „piacon kívüli” tényezőnek, az Édászra tett 78 eurós (az aktuális árszintet 7000 forinttal meghaladó) nyilvános vételi ajánlatnak volt köszönhető. Ez az osztalékdöntésekkel együtt április végén napok alatt 100 ponttal „dobta föl” a NAX-ot.
A lejtmenet (május elejétől július végéig 23 százalék) egyrészt az osztalékfizetéseknek (ezek hatása a BUX-szal ellentétben a NAX-nál nem kerül korrigálásra), másrészt az Édász-ajánlat befejeződésének tulajdonítható. Az ajánlat óta ugyanis az Édász csaknem 5000 forintot esett. Az év utolsó három hónapját jellemző óvatos hossz során a NAX a BUX-szal együtt mozgott, de éves teljesítménye (7,2 százalék) némileg elmarad a nagyobb testvér 9,3 százalékos tavalyi növekményétől.
Meglepő, hogy az egész szektor tőzsdei kapitalizációja 2002 végén 228 milliárd forint, vagyis szinte pontosan 1 milliárd dollár volt, ami az 1995. novemberi privatizációs árakon számított 2,4 milliárd dolláros kapitalizációhoz képest elég kiábrándító. (Az Édász-ügylet tőzsdei kurzushoz viszonyított 70 százalékos prémiuma persze jelzi, hogy a „nagyok” nem a tőzsdei árakon számolnak.)
A NAX persze a magyar árampapírok rendkívül korlátozott tőzsdei likviditása miatt (jószerével csak a Démász számít likvidnek) nem hasonlítható össze más tőzsdék hasonló indexeivel. Annyi azonban leszűrhető, hogy a magyar közszolgáltatók is képesek - legalábbis részben - betölteni a más piacokon megszokott tompító funkciókat, amelyek miatt e papírokat már száz évvel ezelőtt „özvegyeknek és árváknak” való részvényeknek nevezték. Megfigyelők egyébként az idén 20,5-22,5 milliárd forintnyi áramszolgáltatói osztalékra számítanak, amely 9-10 százalékos, a banki kamatszinthez képest kifejezetten vonzó hozamnak felel meg.
Korányi G. Tamás
