Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ÁPV Rt. által közölt 6,15 milliárd forintnál közel másfél milliárd forinttal kevesebbre értékeli a Forrás Rt.-be apportálandó első részvénycsomagot a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) és a Kárpótlásijegy Tulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete (KJÉE) - jelentette be a két szervezet a tegnapi közös sajtótájékoztatóján. A felkért független szakértő szerint a mintegy 25 százalékos különbség oka a cukorgyári részvények eltérő értékelése. A TEBÉSZ vezetője, Dióslaki Gábor szerint a csomag másik felének, a tőzsdei részvények árfolyamának meghatározásakor vélhetően az ÁPV Rt. is a 6 hónapos tőzsdei átlagárat vette alapul, hiszen az számos törvényben és egyéb klauzulában szerepel mint irányadó piaci értékelési szempont. Az Antenna Hungária, a BorsodChem és a Mol részvényeinek 4 milliárd forintra becsült értéke így feltehetően megegyezik az ÁPV Rt. és az érdekvédelmi szervezetek által végzett számításokban. Ez alapján pedig könnyen kiszámítható, hogy az ÁPV Rt. a Mátra Cukor, a Szerencsi Cukorgyár és a Szolnoki Cukorgyár kisebbségi csomagjait összesen több mint 2,1 milliárd forintra becsülte, míg a magánbefektetők képviselői csak 607 millió forintra tartják azokat. Az összehasonlítást megnehezíti, hogy az ÁPV Rt. csak a fenti, több mint 6 milliárd forintos összeget tette közzé, és azt nem részletezte.
Az eltérés pontos oka tehát nem ismert, de a TEBÉSZ-KJÉE szakértője a cukorgyárak három évvel ezelőtti privatizációjánál - az MFB a Postabanknak adta el a részesedéseket - alkalmazott árfolyamot vette alapul. A pontos összeg ugyan nem ismert, de a privatizációs ellenértékhányad megtalálható a cégek mérlegében. Ez a jogszabályok szerint a vételár 20 százaléka, így a szakértő már becsülni tudta az eladási árfolyamot. Az ÁPV Rt. tehát most jelentősen magasabbra tartja a részesedéseket, ennek alapját azonban nem látják az érdekképviseletek.
Egyrészt a cukoripari társaságok nem fizetnek osztalékot, másrészt mivel kisebbségi részesedések, ezért külső befektetőnek feltehetően nem értékesíthetők, így csak a fő tulajdonos lehet a potenciális vevőjelölt. Ez mindhárom, egyébként zárt részvénytársaságnál a Béghin-Say, amely a mérlegadatok szerint évente jelentős összegeket számláz ki a cégeknek tanácsadás címén. Dióslaki elmondta, ugyan a becslés nem egzakt, de nem valószínű, hogy az eltelt időszakban 250 százalékkal emelkedett volna a csomagok értéke. (Megjegyzendő, hogy az 1997-es részvénycsere időszakában a cukorgyárak saját tőkéje még jócskán elmaradt a jegyzettől, időközben viszont nyereségessé váltak és átlagos saját tőkéjük a jegyzett tőke 109 százalékra rúg.)
A TEBÉSZ és a KJÉE már felvette a kapcsolatot az ÁPV Rt.-vel, ahová hamarosan írásban is eljuttatják az észrevételeiket. Ettől függetlenül két dolog miatt sem lehet arra számítani, hogy a vagyonkezelő érdemben változtatna az álláspontján. Egyrészt számvitelileg nem nehéz megindokolni az értéknövekedést, másrészt az ÁPV Rt. illetékesei ugyan megköszönték az észrevételeket, de úgy nyilatkoztak: a felelősség és a döntés az államé - vagyis az övék.
A múlt héten érkezett meg az Alkotmánybíróság válasza a TEBÉSZ korábbi, az árfolyamnyereség-adó bevezetésével kapcsolatos beadványára is. A legfőbb döntéshozói plénum szerint a kormány nem sértette meg az alkotmányt, amikor bevezette ezt az adónemet. Határozatlan idejű kedvezményeket, mint ebben az esetben is, ugyanis csak éven belül nem lehet megvonni. Az adótörvények változása viszont, mivel az még az év vége előtt történik, és csak a következő évre vonatkozik, nem tartozik ide.
M. J.
