Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. László Csaba pénzügyminiszter ebből az alkalomból elmondta, hogy a magyar piacszabályozás nagymértékben megfelel az uniós előírásoknak, ám néhány ponton szükség volt - részben az uniós szabályok változására is tekintettel - egyes módosításokra. A legfontosabb változás, hogy az új törvény hatályon kívül helyezi a hitelintézeti törvény csaknem évtizedes, még a kilencvenes évek eleji bankbotrányok nyomán született korlátozását, amely szerint nem hitelintézeti tulajdonosnak legfeljebb 15 százaléka lehet bármely bankban. E korlátot azért is fel kellett oldani, mert a Keler Rt. szakosított pénzintézetté alakul, és a korábbi szabályozás szerint a két tőzsde sem tarthatta volna meg benne a 25 százalékos részesedését. A másik emlékezetes korlátozó szabályt tavaly ilyenkor a kormány az utolsó pillanatban, az egész tőkepiac ellenkezésével dacolva csempészte bele a tőkepiaci törvénybe.
Eszerint tőzsdében egyetlen részvényesnek sem lehet 10 százaléknál nagyobb tulajdonrésze. Ez most kikerül a törvényből és az eddigi 5 százalékos engedélyezési küszöb is enyhül. Ezentúl a 10 százalékot elérő BÉT-tulajdonszerzést közzé kell tenni, de engedélyezésről szó sincs. (A szavazati jogot azonban a BÉT Rt. - mint minden más részvénytársaság - az alapszabályában korlátozhatja.) A korlát feloldását a pénzügyminiszter azzal magyarázta, hogy ezzel javulnak a BÉT pozíciói a más európai tőzsdékkel folyó esetleges fúziós tárgyalásokon.
A Dow Jones hírügynökség a Magyar Nemzeti Bank BÉT-ben fennálló tulajdonosi pozíciójáról érdeklődött a pénzügyminisztertől. László Csaba elmondta, hogy véleménye szerint az állam monetáris politikájának nem része a BÉT Rt.-ben való tulajdonosi szerepvállalás, ezért ésszerű lenne, ha az MNB eladná a tőzsdében fennálló (6,84 százalékos) tulajdonrészét. Ez azonban a jegybank hatásköre, amire nyilván meg kell találni a megfelelő piaci körülményeket.
A tőkepiaci törvény által a piaci szereplőkre rótt - a PSZÁF-nak fizetendő - felügyeleti díjak is módosulnak, átlagosan megfeleződnek. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a díjakról is döntő kormányülésen meghívottként jelen volt a PSZÁF elnöke is. (Szász Károly PSZÁF-elnök korábban nem hivatalos formában lapunknak is utalt arra, hogy a díjcsökkentésről szóló törvény-előterjesztést a felügyelet véleményének figyelembevétele nélkül hozta a kormány.)
Az Európai Unió előírásaihoz való alkalmazkodásból fakad az a módosítás, amely szerint az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) betétbiztosításának felső határa januártól 1 millió forintról 3 millióra emelkedik és kiterjed a hitelintézetek által kibocsátott - eddig nem biztosított - papírokra is. Mint ismeretes, az EU-ban mind a befektetésekre, mind a banki megtakarításokra 20 ezer eurós biztosítási limit vonatkozik. A magyar tőkepiacon a korábbi 1 millió forintos határt a tőkepiaci törvény 2002 elején 2 millió forintra emelte. Az EU-val kötött derogációs megállapodások szerint a befektetéseknél 2007 decemberéig kell elérnünk a 20 ezer eurós limitet, míg a bankbetéteknél 2004 januárjában kell megfelelnünk az EU-szabályozásnak. Megfigyelők szerint a változtatásokat a piaci szereplők egységesen kedvezően fogadják.
(NAPI)
