Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Budapesti Értéktőzsdén három napra felfüggesztették a Prímagáz részvényeinek kereskedését, a palackosgáz-szolgáltató társaság szerint ugyanis hamarosan olyan információ nyilvánosságra hozatala várható, amely jelentősen befolyásolja a részvényeinek árfolyamát. Az elmúlt másfél évben a negyedéves jelentéseken kívül igazán fontos rendkívüli tájékoztatást mindössze egyszer tett közzé a Prímagáz, ez a budaörsi telephely tavaly nyári eladásával kapcsolatos bejelentés volt. Így érthető, ha azonnal megindultak a találgatások a piaci szereplők körében a várható hír mibenlétéről. A leggyakoribb feltételezés egy készülő nyilvános vételi vagy tőzsdei kivezetéskori ajánlat bejelentéséről szólt.
A Prímagázzal kapcsolatban az elmúlt években többször is napvilágot láttak kivezetési spekulációk. Korabeli információk alapján a fő tulajdonos SHV Holdingnál már a Prímagáz francia anyavállalata, a Primagas S. A. 1999-es felvásárlásakor szóba került a - csoporton belül egyedüliként tőzsdén maradó - magyar cég teljes megvétele s tőzsdei kivezetése is (NAPI Gazdaság, 1999. november 20., 7-8. oldal). A kivezetés és az ajánlat akkor elmaradt, 2000-ben viszont már hatalmas veszteséget termelt a magyar vállalat. A 2000 végén menedzsmentváltáson átesett Prímagáz azóta hiteleinek jelentős részét ledolgozta, s a tavalyi év után már - felerészt a budaörsi telephely eladásának köszönhetően - ismét osztalékot fizetett.
Egy tőzsdei kivezetés logikus lépés lenne a fő tulajdonos részéről, hiszen a cég nyereségtermelő képességével nincs baj, ugyanakkor a tőzsdei jelenlét terhes a vezetés számára.
A marketingszempontból jelentős tőzsdei szereplésnél ugyanis a jelenlegi vezetés szemében károsabb lehet az a hatás, amelyet a társaság gazdálkodásának nyilvánossága jelent, hiszen összes hazai versenytársuk zárt cégként működik. Ráadásul a szűkülő piacon működő, „fejőstehén”-nek tekinthető Prímagáz tevékenységei között aligha akad olyan elem, amelynek fejlesztéséhez tőzsdén keresztül szeretne tőkét bevonni.
A Prímagáz kivezetéséhez - a kisebb tulajdonosok nagy bánatára - még nyilvános vételi ajánlatot sem kellene tennie a fő tulajdonosnak, elég lenne egy kivezetéskori ajánlat. Ennek oka, hogy a részvénykönyvben nagytulajdonosként szereplő, ma már az SHV-hez tartozó Pam Gas B.V. a cég tőzsdei bevezetésekor, 1993-ban már tett egy nyilvános ajánlatot. Az akkor 1300 forinton történt, ami persze az akkori dollárárral kalkulálva a mai árfolyamnál jóval magasabb szint volt. A tőkepiaci törvény szerint így aztán korlátozások nélkül vehet további papírokat (a Pam Gas tulajdonrésze ekkor nőtt 64,7 százalékra a privatizációkori 51 százalékról). A tőzsdei kivezetéskori ajánlat viszont annyiban különbözik a törvényben leírttól, hogy itt nincs kiszorítás, amelynek minimális ára az egy részvényre jutó sajáttőke-érték. Az utóbbi ugyanakkor vonzó lenne minden részvénytulajdonos számára, hiszen a féléves adatok alapján ez a szint már a 2100 forintot súrolta.
Megfigyelők szerint ajánlat esetén a féléves forgalommal súlyozott átlagárnál - amely számításaink alapján 1231,27 forint - jóval nagylelkűbb ajánlatra számíthatnak a részvényesek. Hiszen ha nem csak a tőzsdei kivezetés, hanem minél több papír megvásárlása is célja lenne a fő tulajdonosnak, akkor ezen az áron aligha kapna túl sokat az osztalékszempontból is vonzó palackosgáz-részvényből.
Persze a fenti gondolatmenet csak a fő tulajdonos kivezetéskori ajánlatára lenne igaz. Egy új, a Prímagáz tulajdonosi körében eddig nem szereplő, esetleg versenytárs részéről érkező vételi szándék ennél ugyanis valószínűleg jóval magasabb árat feltételezne.
Lovas András
