Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az összes közép-európai deviza erősödött tegnap az ír népszavazás pozitív eredményére reagálva, az államkötvényhozamok pedig lefelé mozdultak el a tagságvárományos országokban. A lengyel zloty fél százalék körüli mértékben erősödött az euróval szemben, a cseh korona ennél kevésbé értékelődött fel, de így is kétheti maximumán zárt. A magyar pénzpiacon is a lengyeléhez hasonló mértékű volt a hatás, a forint viszont jobban, közel egy százalékkal erősödött. A kötvénypiacok hasonlóan reagáltak a három országban, az államkötvények hozamai ha mérsékelten is, de csökkentek. A magyar piacon a referenciahozamok a hosszabb lejáratokban 13-17 bázisponttal csökkentek.
Elemzők ugyanakkor a tegnapi optimizmussal kapcsolatban óvatosan nyilatkoznak a forint- és az állampapírpiac, de a részvénypiac esetében különösen. A tegnapi hosszt Koon Chow, a CSFB elemzője a Reutersnek nyilatkozva a pozíciózárásokkal hozta összefüggésbe. Véleménye szerint az ír népszavazás egy olyan kockázati tényező volt, amelyet a portfóliómenedzsereknek le kellett fedezniük. A tegnapi mozgások természetesek voltak, egy esetleges ír nem viszont ennél is nagyobb kilengést idézett volna elő, persze a másik irányban.
Rövid távon ugyan megmaradhat az optimizmus, azonban középtávon több kockázattal is szembe kell nézniük a magyar forinteszközöket vásárlóknak - véli Miró József, a Cashline Értékpapír Rt. elemzője. A jelenlegi 12,5 százalékos szinthez képest már kicsi a forint tere az erősödésre, a makrogazdasági helyzet viszont nem a legkedvezőbb. Az ikerdeficit miatt a kormányzatnak alaposan vissza kell fognia a költekezést; kérdés, hogy képes lesz-e erre. Az elmúlt - az önkormányzati választást megelőző - időszakban igencsak megnőtt a bérkiáramlás, s az elemzők nagy része - annak ellenére, hogy általában optimista a hosszú távú inflációs pályával kapcsolatban - az év végéig emelkedő inflációra számít. Miró szerint a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos munka érdemi része most kezdődhet, meg kell találni ugyanis az államháztartási hiány lefaragásának lehetőségeit. Persze hosszabb távon a magyar gazdaságnak igazán jót az tenne, ha vissza tudna térni az exportorientált növekedéshez. Középtávon Daróczy Andor, a Concorde Értékpapír Rt. szakembere is az óvatosságot javasolja.
A fő kérdés szerinte is az, hogy a kormányzat mennyire veszi komolyan saját korábbi ígéreteit a fiskális szigorításra vonatkozóan. Rövid távon a deficit leszorítását azonban szerinte nem elsősorban a kiadások lefaragása, hanem inkább a felgyorsított privatizációból származó bevételek biztosíthatják. A deficit leszorításával csökkenhet az inflációs nyomás, s elképzelhetővé válik, hogy a jegybank a következő 12-18 hónapban enyhít, s a kamatok esni fognak. A kamatcsökkentés viszont kedvezően hat a tőzsdei vállalatok eredményére, s a részvények relatív értékelésére egyaránt.
Az elemzők jó része egyetért abban, hogy a magyar piacot nem csak az ír szavazás eredménye, de a magyar helyhatósági választások is befolyásolták. Sokan úgy vélik, hogy a hétvégi eredmények megkönnyítik a kormányzati erők számára a makrogazdasági helyzet stabilizálását célzó népszerűtlen intézkedéseket.
Az uniós konvergencia persze nem tegnap kezdődött el, már régóta befolyásolja nem csak a államadósság piacát, de a részvénypiacot is Magyarországon. Ezt jól jelzi, hogy a BUX index a világ legjobban teljesítő indexei között volt január óta. Igaz, az elmúlt néhány hétben ez a tendencia megtört, talán éppen az ír szavazás jelentette bizonytalanság miatt. Persze az uniós részvénypiacok és a magyar piac árazása közti különbség nem csak a magyar papírok áremelkedésével, hanem az előbbiek leértékelődésével is lejátszódhat. Hosszabb - két-három éves - távon azonban a különbség mindenképpen csökkenni fog, s az esetlegesen beinduló világgazdasági növekedésből Magyarország vélhetően az átlagnál jobban profitál majd. Így - akár relatívan, akár abszolút értékben - a magyar piac várhatóan a nyertesek között lesz.
Lovas András
