Az üzletek szaldója pozitív - összegezte Jéhn József alelnök a pénzügyi részre vonatkozó összes nyilvános információt a Globus-csoport pénteken aláírt szerződéseivel kapcsolatban. A konzervipari társaság közgyűlésén a részvényesek egy sor tranzakcióra adták meg a felhatalmazást a menedzsmentnek, így eladhatják a békéscsabai konzervgyár telephelyét, eszközeit - tehát az egész gyárat - a Bonduelle-csoportnak és megvásárolhatják a jelenleg magánszemélyek kezében lévő Nagykőrösi Konzervgyár Rt.-t (ez persze nem a Bonduelle nagykőrösi üzeme, hanem a másik gyár a városban). A részvényesek felhatalmazták az igazgatóságot arra is, hogy megvásárolja a jelenleg az osztrák Raiffeisen tulajdonában lévő, négy gyárral rendelkező lengyel hűtőipari céget, az Elsner Polent. Mint Temesfői István, a Globus elnöke - s egyik legnagyobb tulajdonosa - elmondta, december 15-ig tervezik aláírni a szerződést a Raiffeisennel.
Az intenzív terjeszkedésbe kezdő Globus-csoportból tehát kikerül a 4,5 milliárd forint éves árbevételű csabai gyáregység. (A Békéscsabai Konzervgyár Rt.-t - CsaKo - persze nem adja el a cég, hiszen az nem ürül ki, abban van ugyanis a bajai hűtőház.) Ennél olcsóbban bekerül viszont az éves szinten 5-5,5 milliárdos forgalmat lebonyolító Nagykőrösi Konzervgyár 75 százalék plusz egy szavazatnyi pakettje. Így azon kívül, hogy a „csere” szaldója pozitív, a konszolidált forgalmi adatok sem sérülnek, hiszen a nagykőrösi gyár árbevételének eddig csak mintegy 10 százalékát adták a Globus-megrendelések (stratégiai kapcsolat már régóta fennáll a két cég között). Az iparágban akár ügyes kockázati tőkésnek is tekinthető Globus-menedzsment a vállalati stratégia fagyasztott termékek felé fordulásán kívül prózaibb indokokat is felhozott a békéscsabai gyár eladásra. Jó árat kaptunk érte - mondta Temesfői. Míg a két magyar gyár cseréje a portfólióban nem hoz nagy bevételnövekedést, addig a még idén tervezett lengyel akvizíció annál inkább.
A megvenni szándékozott Elsner Polen éves forgalma - a 33-35 ezer tonna értékesített termékből - tavaly júliustól idén júniusig 26 millió euró volt. Így annak megvétele további közel 20 százalékos növekedést hozhat jövőre a csoport forgalmában. Az Elsner árbevételének egyébként 15 százaléka képződik Lengyelországban - a Globus-menedzsment szerint a 40 milliós ország s a szomszédban lévő orosz piac is indokolja az akvizíciót -, ez ott 12 százalék körüli piaci részesedést jelent, ugyanekkora részt tesznek ki a kelet-európai eladások, 70 százalékos arányt képvisel viszont az uniós forgalom. Az Elsnernek vagy a 100 százalékát vennék meg, vagy csak 60-70-et, ha a Globus-tulajdonos német fejlesztési bank, a DEG is beszáll az akcióba.
A Globus viszont egyelőre letett arról, hogy a belga Pinguinnel közösen terjeszkedjen Nagy-Britanniában, ennyi szabad forrással ugyanis már nem rendelkezik a csoport. A belgákkal való jó viszony és stratégiai együttműködés megmaradhat, a kölcsönös alaptőke-emelésről nem tettek le, ez jövőre megtörténhet.
A leggyakrabban, immár havonta jelentő Globus pénteken ismertette első háromnegyed éves eredményét is, eszerint a csoport 21 százalékkal növelte árbevételét, s az szeptember végén már élérte a 22,8 milliárd forintot. Az üzemi profit 1,78 milliárdra hízott az egy évvel korábbi 1,3 milliárdról, az adó előtti eredmény 1,5 milliárdra nőtt. Ebben nincs rendkívüli eredmény (tavaly devizapozíciókon is nyertek), a csabai eladásából származó extrajövedelem majd csak a jövő évi nyereséget növeli. Az 1,5 milliárdnyi nyereség azt is jelenti, hogy teljesült az idei terv, Jéhn elmondása szerint azt év végén 100-200 millió forinttal túl is teljesíthetik azt.
A közgyűlés jóváhagyta a nem titkoltan likviditásjavítási célokat is szolgáló részvényfelaprózást. Van egy csavar is a történetben, az 1000 forintos névértékű papírokat ugyanis nem tizedelik, mint tervezték, hanem negyedelik. Így a csere után, amikor névértéke 250 forintra csökken, befektető legyen a talpán, aki nyomon tudja majd követni az egyébként nem túl drága konzervpapír áralakulását. A darabolással párhuzamosan dematerializál is a cég. Nem változik viszont a közzétételi helye, a BÉT-honlapon és a Magyar Tőkepiacon kívül az alapszabályban megmaradt a Magyar Hírlap is mint politikai napilap.
Lovas András
