A korábban tervezett 223 millió forintos veszteséggel szemben várhatóan mindössze 50 millió forintos mínusszal zárja az idei évet a Budapesti Értéktőzsde Rt. - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Horváth Zsolt vezérigazgató. A mintegy 170 millió forintos javulás elsősorban annak köszönhető, hogy a tőzsdei forgalomra vonatkozó konzervatív, 5 milliárd forintos előrejelzés helyett a napi átlagos kötésérték volumene ennél közel 20 százalékkal nagyobb. Az első kilenc hónapi adatok alapján az információértékesítésből származó bevételek egyelőre az elvárásoknak megfelelően alakultak, és a költségcsökkentési program (bérleti költségek racionalizálása, szállítói szerződések újratárgyalása) is a megfelelő ütemben halad. A BÉT ugyanakkor többletbevételt könyvelhetett el az internetes jelentési rendszer bevezetésével, és a Keler Rt. tulajdonrésze után is mintegy 59 millió forint értékű osztalékkal lehet számolni. Mindezeknek köszönhetően a tőzsde cashflow-pozíciója még jelentősen javulhat is, a várt 1,4 milliárd forintos érték az előző évhez képest 40 százalékos többletet jelent.
A BÉT vezetője optimistán reagált arra az újságírói kérdésre is, amely a közelgő EU-csatlakozás vonatkozásában felelevenedő konvergenciaelméletre utalt.
A néhány évvel ezelőtt már egyszer divatossá vált teória mai hívei szerint a kontinens fejlett tőkepiacain jegyzett európai cégek árfolyama és a csatlakozás előtt álló országok cégeinek árfolyama közti különbség az uniós belépés előtt látványosan szűkülhet. A görög példa alapján számos elemzés most azt jósolja - a számokat Horváth sem találja túlzónak -, hogy ha a 2004. január elsejei dátum nem változik, akkor a jövő év végéig a BÉT-en 30-40 százalékkal emelkedhetnek az árfolyamok. Ebben az esetben az index értéke újból átlépheti a tízezer pontos határt.
Az elmúlt időszakban bekövetkezett javulás azonban nem csupán a BÉT gazdálkodását jellemezte. A nemzetközi összehasonlítások szerint a BUX - még a jelenlegi alacsony árfolyamokkal is - az idei év egyik legjobban teljesítő tőzsdeindexe. Persze szeptember vége óta jelentős változások következtek be, de az akkori értékek alapján az index az év eleje óta 11 százalékot emelkedett, aminél csak a moszkvai és a prágai börze tudott 38, illetve 30 százalékkal jobb eredményt produkálni. Lehet, hogy nem vigasztalja a befektetőket, de a londoni FTSE 25 százalékos vagy a frankfurti DAX már több mint 50 százalékos visszaeséssel zárta a harmadik negyedévet. A forgalmi adatok alapján egyébként regionális szinten némi kiegyenlítődés is megfigyelhető volt az elmúlt időszakban a közép-kelet-európai térség börzéi között.
Madarász János
